A 16. század óta a pápák magánrezidenciája hagyományosan a Szent Péter-bazilikával szomszédos, erődítményből folyamatosan átalakuló, bővülő Apostoli Palotában volt. Ferenc pápa azonban szakított a hagyománnyal. 2013-as megválasztása után ugyanis úgy döntött, nem költözik be oda. Hiába intették, kérlelték, hogy ne tegye, ebben kérlelhetetlen maradt. Később meg is indokolta, hogy miért. Azt mondta, szeretne az egyház többi tagjával, a vatikáni dolgozókkal együtt lenni, nála ugyanis az elszigeteltség, és az, hogy egy hatalmas, fényűző helyen kell élnie, depresszióhoz vezetne.
Ferenc pápa úgy fogalmazott: „A palota olyan, mint egy tölcsér: belül tágas, de szűk a bejárata.” Így végül a Szent Márta-ház egyik szobájába költözött be. Szerény lakhelyéhez mindössze egy nappali, egy hálószoba, valamint egy fürdőszoba tartozott.
Nem Ferenc egyébként az első pápa, aki a Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, így tett a huszadik század elején X. Pius is. A házban egyébként 106 kis lakás, 22 szoba és egy nagy lakosztály található. A szentatya otthonául a legnagyobb, 201-es lakosztály szolgált, amit faragott fabútorokkal rendeztek be. A nappaliban egy dívány, fotelek, egy íróasztal és egy kis méretű televízió kapott helyet.
A rendtársai is mellette lesznek
Nem véletlen, hogy sokan kíváncsiak voltak, XIV. Leó milyen lakhelyet választ magának. Végül bejelentette, ő visszatér az Apostoli Palotába, így már májusban meg is kezdték a felújítását. Ez egyébként egy hatalmas komplexum nagyjából ezer szobával. A palota részét képezi a Sixtus-kápolna is. A Raffaello és tanítványai által festett szobák sokáig a pápai állam hivatalos lakosztályaiként szolgáltak, de ma már látogathatók – ezek szintén a palotához tartoznak.
A Sala Regia és Sala Ducale csarnokok is a komplexum részét képezik, ezek a termek hagyományosan az audienciák és a hivatalos fogadások helyszínei voltak. Mindezek mellett az Apostoli Palota része az az óriási könyvtár is, amit a világ legfontosabbjai között tartanak számon. A palotán belül találhatók a Szentszék adminisztrációját szolgáló helyiségek is, így a Pápai Hivatal és a Vatikáni Államtitkárság.
Maga a pápai lakosztály nagyjából tíz szobából áll, és a harmadik emeleten található. Az ablakai a Szent Péter térre néznek. Az utolsó előtti ablakból mondja az egyházfő a vasárnapi Angelus (Úrangyala) imát, az ehhez tartozó szoba az úgynevezett ablakterem. A lakosztályhoz tartozik egy dolgozószoba, egy hálószoba, egy külön kápolna.
Bár XIV. Leó visszaköltözik a palotába, egy dologban nagyon hasonlít elődjére. Ő is próbálja elkerülni a magányt, viszont épp ellenkező utat választott. Őszentsége ugyanis nem a vatikáni dolgozók közé költözik egy másik épületben, hanem rendtársait költözteti maga mellé az Apostoli Palotába. Leó ugyanis Ágoston-rendi szerzetes.
A nyári rezidencia
A Vatikántól mindössze 24 kilométerre található Castel Gandolfo a pápák nyári lakhelye, ami meseszép környezetben, egy vulkanikus tó partján helyezkedik el. A rezidencia épületén kívül két villa tartozik hozzá a kertjeikkel együtt, illetve egy olajfaültetvény és egy templom.
A kastély és a hozzá kapcsolódó ingatlanok a 14. század végén kerültek pápai tulajdonba. Az épületegyüttest szemlélve, rögtön szembetűnő két torony. XIII. Gergely építtette ezeket, és csillagvizsgálók voltak: itt végezték a naptárreform alapjául szolgáló megfigyeléseket is.
Castel Gandolfo legismertebb és leggyönyörűbb részei talán mégis a kertek, a legjelentősebb a Villa Barberinié. A kerteket Ferenc pápa nyitotta meg a nagyközönség számára. XIV. Leó már uralkodása első nyarán több hetet töltött itt, ezzel is ragaszkodva az évszázados hagyományokhoz.
Kiemelt kép és fotók: Getty Images
