Az örökifjú művésznő 1952 áprilisában született. Édesanyja Halasi Marika, népszerű szubrett-, édesapja pedig Oszvald Gyula operaénekes volt, akit az egykori legkiválóbb bonvivánok egyikeként tartottak számon. Tehetsége hamar feltűnt a környezetének.
„Én 1971-ben álltam először a színház világot jelentő deszkáira, méghozzá az édesapámmal, Oszvald Gyulával”
– nyilatkozta többször Oszvald Marika, pedig ő már gyermekként is játszott.
„Mert megbetegedett a kisfiú a Pillangókisasszonyban. Tudták, hogy milyen extrovertált gyerek vagyok, gondolták, jól fogom helyettesíteni. Csak a Cso-cso-szánt alakító Neményi Lilike tiltakozott: Marikát ne, mert ő majd fogja magát, önállósodik a színpadon, elkezdi szavalni a Nemzeti dalt, ami némileg felborítaná az előadást.
Hiába tiltakozott. Végül megdicsért, mert amikor odaszaladt hozzám a darabban, érezte az ölelésemből, hogy őszintén átélem, hogy ő most az édesanyám. Szépen meg is fizettek, száz forintot kaptam, ami 1955-ben nagyon nagy pénz volt”
– nyilatkozta a művésznő Sztankay Ádámnak.
Amúgy akkoriban valóban hatalmas összeg volt száz forint, hiszen 1955-ben a bruttó kereset nagyjából 1150–1200 forint volt. Ekkoriban még viszonylag alacsonyak voltak az adók és járulékok, így a nettó kereset nem tért el jelentősen a bruttótól. Egy kiló kenyér ára 1,50–2 forint volt, egy liter tej 1 forint, egy rádió került 400-600 forintba.
Nem lett gyerekszínész
Marika gyermekkori kerrierje nem csak egy szerep volt, de nem tartott sokáig.
„A Bánk bánba még bekerültem, de aztán a szüleim azt mondták: a gyereknek az a dolga, hogy tanuljon, játsszon. Tudták, hogy a gyerekszínészek könnyen kiéghetnek”
– mesélte Marika, s azt is, hogy öt-hat évesen is fellépett, igaz kisebb közönségnek, például borravalóért énekelt az utcán, aminek nem igazán örültek a szülei.
„Tartottam a markom, az igaz, de nem csak úgy az utcán. Debrecenben éltünk akkoriban, édesapám és édesanyám is a Csokonai Színháznak voltak tagjai, engem pedig jól ismertek az otthonunkhoz közeli patikában, cukrászdában. Azokban kérték, amikor felbukkantam: „Marika, énekelj nekünk, táncolj nekünk!” Mondtam, hogy jó, de ingyen nem, csak pénzért. Mondjuk úgy: talpraesett voltam.”
Karrierje azóta is töretlen, nem csak a színpadon, hanem filmben, tévésorozatban szórakoztatja a nagyérdeműt, és feltűnik televíziós műsorok vendégeként is, mint például egykor a Claudia show-ban.
Kiemelt kép és galéria: Olajos Piroska/fotocentral.hu, Gálos Mihály Samu, Szabolcs László
