Bizonyára sokan még mindig úgy emlékeznek, mintha csak tegnap lett volna, de már 15 éve annak, hogy Takács Nikolas feltűnt az X-Faktorban, és ezzel örökre megváltozott az élete. „Pedig egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy készen állok, és elég jó énekes vagyok egy ilyen kaliberű tehetségkutatóra. Ráadásul már akkoriban is kacsintgattam Amerika felé. De aztán belegondoltam, hogy az ilyen tévéműsorok közül mindig az első szól a legnagyobbat, így hát belevágtam” – kezd bele lelkesen Nicolas.
A mandzsettagombot sajnálta
És milyen jól tette, hiszen kis híján a csúcsra ért, végül második lett Vastag Csaba mögött. „Talán furán hangzik, de örülök, hogy nem én nyertem. Extra nyomást jelentett volna. És mindannyian nagyjából ugyanolyan lehetőségeket kaptunk utána. Egy valamit azért sajnálok, annak idején Csabi kapott egy briliáns mandzsettagombot a diadal mellé, azt én sem utasítottam volna vissza” – mondja nevetve a felvidéki származású énekes.
A verseny után is nagy figyelmet kapott. „Jöttek a slágerlistás dalok, a nagy koncertek, kb. 2013-ig meg sem álltam. Addigra kissé lankadt az érdeklődés irántam is, de ez teljesen természetes, mindig jön egy újabb generáció… Aki nem tudja kezelni a szakmánk ilyen fajta hullámzását, annak sok álmatlan éjszakája lesz. Ekkoriban felvettem a kapcsolatot néhány tengerentúli zenei producerrel, akik közül jó néhányan válaszoltak is. Volt, aki meghívott magához, ezért kétszer egy hónapra kiutaztam” – így vágott bele a nagy kalandba.
Tapasztalatszerzés
Egy csapásra magával ragadta a tengerentúli világ, ezután évről évre hosszabb-rövidebb kiutazások következtek, míg nem 2018-ban a végleges kiköltözés mellett döntött. Végül azonban nem egészen a tervei szerint alakultak a dolgok. „Két menedzserrel állapodtam meg abban, hogy segítenek elindulni. Az érkezésem körül az egyikük meghalt, a másik pedig elvált, és Chicagóban kezdett új életet, így a beharangozott terülj, terülj asztalka helyett a nagy semmi várt odakinn. Úgy éreztem, kaptam egy óriási pofont a sorstól. De tapasztalatszerzésnek jó volt, megtanultam, hogy a kapcsolatépítéshez nem feltétlenül kellenek menedzserek” – nevet fel jóízűen Nikolas.
Nem tudott visszamenni
Ugyanis így is remekül helytállt, egy évvel később mégis haza húzta a szíve. „Teljesen váratlanul honvágyam lett, amit az is jól mutatott, hogy egy lemezre való magyar dalt megírtam alig néhány hónap alatt. Úgy voltam vele, haza jövök néhány hónapra, aztán megyek vissza. Közben megvettem életem első saját lakását, és a felújításával is bőven volt teendő. Pont akkoriban kitört a világjárvány, és minden megállt hosszú időre, így végül itthon ragadtam” – összegzi a történetet.
View this post on Instagram
Régóta vágyott arra, hogy újra nekivághasson a tengerentúli kalandnak, és úgy tűnik, erre már nem kell sokáig várni. „Szeretnék kétlaki életet élni a következő években. Ideális esetben 8 hónapot lennék ott, és négyet itt. Őszintén szólva, hiányzik az ottani mentalitás. Lehet azért, mert oda általában nagy álmokkal érkeznek az emberek, és könnyebben elhiszed magadról, bármire képes vagy. Ez a hozzáállás sajnos annyira nincs meg bennünk, magyarokban. Valahogy szabadabb vagyok Amerikában, ez alatt egészen apró dolgokra gondolok, például jóval kevésbé érdekel, miben megyek ki az utcára” – meséli Nikolas.
Kalap nélkül soha!
Bárhol is legyen, a már szinte védjegyének számító kalapok kihagyhatatlan tartozékai a viseletének. „Sokkal kevésbé széles a gyűjtemény, mint azt a legtöbben gondolják. Már csak 7-8 darab van. Jó néhányat elárvereztem jótékonysági rendezvényeken. Nagyon jó áron keltek el. De a maradékot biztosan megtartom. Egyelőre nem szándékozom e nélkül mutatkozni nyilvánosan, fogalmam sincs, mit szólna a közönség” – mondja nevetve az énekes.
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu
