Már az sem mindennapi, ahogyan Antunovits Feri és Szekeres Szilvia bekerültek a játékba, ahogyan az sem, hogyan indultak neki a nem mindennapi kalandnak. „Előzetesen csak én szerettem volna jelentkezni a játékba. Idén lettem 50 éves, új dolgokra vágytam az életben, hívhatjuk ezt egyfajta kapuzárási pániknak is. Ám úgy alakultak a dolgok, hogy Feri is elkísért az első meghallgatásra, és megtetszett neki a műsor. Így ő is megpróbálta. Miután megtudtuk, hogy mindketten bejutottunk, volt egy mindenre kiterjedő nagy beszélgetésünk.
Megfogadtuk, hogy alakuljon a sorsunk bárhogy is – legyünk akár Árulók vagy Ártatlanok – tisztán játsszuk ezt a játékot, mintha csak két idegen lennénk. Utólag visszagondolva, kicsit túlságosan is komolyan vettük. Lefogadom, még azt is rezzenéstelen arccal viseltem volna végig, ha a játék hevében a lányok Feri ölébe ülnek, annyira csak egy szerepként tekintettünk a műsorban töltött napokra, arra, hogy mit is kell tennünk” – ecseteli Szekeres Szilvi.
Az após volt a házasságszerző
Ami azt illeti, már egymásra találásuk története sem mindennapi. Minden egy elromlott tévével kezdődött, amit Szilvi édesapja lánya későbbi apósával javíttatott meg. „Feri édesapja volt a házasságszerző, ugyanis mikor nálunk járt, alaposan végigmért, majd néhány nappal később nem véletlenül éppen a szemtelenül jóképű fiával küldte vissza a megjavított készüléket. Először a kapuban találkoztunk, hosszan beszélgettünk, és éreztük is azt a bizonyos szikrát. De sokáig nem volt több közöttünk szimpla haverságnál – meséli Szilvi.
Már csak azért sem, mert Szilvi akkoriban még egy másik férfival élt párkapcsolatban, akihez később hozzá is ment feleségül. – Sajnos mi, nők gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy ha úgy érezzük, valami nem teljesen kerek a párunkkal, azt a hisszük, majd egy nagy előrelépés megoldja a problémákat. Így szaladtam bele egy olyan házasságba, amelynek soha nem kellett volna megtörténnie. A menyegzőn Feri is a meghívottak között volt, mert időközben a szüleink is jóban lettek. Volt klasszikus menyasszonytánc, a vendégseregből szinte csak Feri nem táncolt velem. Oda is mentem hozzá, és kérdőre vontam, miért nem, ő pedig nemes egyszerűséggel azt válaszolta, majd a mi esküvőnkön bepótoljuk” – eleveníti fel a nem mindennapi történetet a bájos szőke hölgy.
A szívére hallgatott
Szilvi azután hamar rájött, hogy nem a megfelelő férfit választotta, és volt elég bátorsága sorsfordító döntést hozni. „Az első esküvőm másnapján már tudtam, hogy nem ez lesz az én utam. Néhány héttel később az akkori párom elment fesztiválozni, Feri elhívott ebédelni, én pedig igent mondtam. Az volt az első randiszerűségünk, ott kiterítettük a kártyáinkat. Pár hónappal később be is adtam a válópert, és fél évre rá már össze is költöztem Ferivel” – mondja Szilvi.
Csak virágot ne!
Az idő őket igazolta, mindennek már 18 éve. „Nagyon kevés olyan férfival találkoztam, aki ennyire kreatívan ki tudja mutatni az érzéseit, mint az én férjem. A kezemet például egy óriásplakáton kérte meg, és minden szülinapomra annyi szál virágot kapok, ahány éves vagyok. Noha erről minden évben megpróbálom lebeszélni, mert pénzkidobásnak tartom, de ő azt mondja, ezt megérdemlem” – mondja viccesen az értékesítőből lett kozmetikus.
Vallják, a hosszú házasságuk titka egy döntés, ők pedig elhatározták, hogy kitartanak egymás mellett. „Kicsit olyanok vagyunk, mint Gyuri bácsi és Klárika. Imádunk beszélgetni, vitatkozni. Fantasztikus vitáink vannak. Vannak olyan témák, amelyekkel 18 év alatt sem sikerült zöld ágra vergődnünk. Ilyen a politika vagy a külföldre költözés kérdése. De ezek nem számítanak, mert egy gombnyomással témát tudunk váltani, vagy egy mosollyal elütjük az egészet” – magyarázza a jókedélyű építési vállalkozó.
Kiemelt kép: Archív
