Igaz, Gergely Róbert életének mindig is szerves része volt a mozgás. Két kutyájával a mai napig sokat sétál, gyógytornászhoz is rendszeresen jár. Nádas György azonban nem tagadja: még csak mostanában kezdett el barátkozni a sportokkal, tetemes súlyfeleslege miatt ugyanis régen az edzések szóba sem jöhettek. „Ha úgy tetszik: gyúrunk – kezdi nevetve a humorista. – Mostanra kifejezetten élvezem a testmozgást, de ez nem volt mindig így, sőt! Az utolsó csepp az volt, amikor még igencsak kerekdeden mentem felfelé a lépcsőn, és reccsent egyet a bal térdem… Aztán már alig bírtam járni. Tudtam, ha lefogyok, könnyebb lesz minden. Mivel nagyon szeretem a finom falatokat, azokról nem szívesen mondtam volna le. Szerencsére kísérletező kedvű vagyok, így rátaláltam egy mediterrán és trópusi gyógynövényekből készült kivonatra, amelynek a segítségével koplalás nélkül sikerült leadnom már 25 kilót. A benne lévő vadon termő bogyó, amit a népgyógyászat bélseprűnek is nevez, az emésztés beindításával kezdte a szervezetem nagytakarítását, egy másik összetevő pedig az étvágyamat felezte meg. Élvezem, hogy végre szabadon mozgok, remélem, sokáig kitart a lendületem” – mondja Nádas, akitől barátja veszi át a szót. „Nem hagyjuk abba, ha már fogadalom, azt be kell tartani – pirít rá nevetve az énekes-színész a barátjára, majd azt is feleleveníti, mikor lettek jóban. – A mi barátságunk nagyon régről datálódik, a szüleink a Magyar Rádióban együtt dolgoztak. Akkoriban nagyon sokat találkoztunk, de még inkább csak ismerősök voltunk. Később aztán együtt játszottunk egy Szécsi Pál életéről szóló darabban, én voltam Szécsi, Gyuri pedig Aradszky, a két jóbarát. Sokat jártuk együtt az országot, a barátságunk azóta is töretlen. Gyuri édesapjának dalait pedig a mai napig szívesen énekelem” – mondja Gergely Robi.
Dalban mondják el
A humorista azt is elárulja, hogy hamarosan egy másik területen is együttműködnek majd. „Egy közös duettre készülök vele, de ezt még Robinak sem mondtam – meséli nevetve. – Egy Nádas Gábor-dal lesz, úgy gondolom, a közönség legnagyobb örömére.”
Kiemelt kép: Birton Szabolcs/fotocentral.hu
