Sztáréletmód

Karsai Zita: „Lili egy áldott jó baba”

Idén áprilisban született meg Karsai Zita kislánya, Lili. A a népszerű táncos lubickol az új szerepben, mint fogalmaz, ekkora boldogságot életében nem tapasztalt, még a fáradtságot is jól viseli – az aggódást viszont annál kevésbé.

Zitáék a kicsi születésekor Sukorón telepedtek le, ami több szempontból is jó döntésnek bizonyult. Párja, Géza kertépítőként dolgozik, rengeteg munkája van a környéken. Napközben nincs is otthon.

Baba-mama klubba jár

„Mégsem érzem magam egyedül, mert nagyszerű közösségben élünk – mondja. – Járok baba-mama klubba. Emellett heti egyszer edzést tartok egy jógastúdióban, amin egyre több a vendég, így hamarosan kinőjük a helyet. Azonban ennyi elfoglaltság most épp elég is nekem. Hogy van egy gyerekem, az mindent átírt. Lilihez igazítok mindent, és semmiféle változást, lemondást nem élek meg nehezen, sőt. Hogy későn – negyvenegy évesen – lettem édesanya, az azt eredményezte, hogy sokkal tudatosabb vagyok magammal, az életemmel szemben. Elfogadtam, hogy már nem én vagyok az első. Ettől még jól tartom magam, hiszen ha én jól vagyok, akkor a családom is.”

„Hamar elapadt a tejem”

Zita sokszor aggódik a pici miatt, amire minden oka meg is van, ugyanis a kicsi eleinte többet bukott, mint az normális lett volna, és az egyik vizsgálaton kiderült, hogy refluxos. Bár az odafigyelés és a megfelelő tápszer sokat segít, az édesanya ettől még lesi a lánya minden mozdulatát. Nagy bánatára sajnos mindössze tíz napig tudta szoptatni Lilit. „Hamar elapadt a tejem, így kénytelenek voltunk átállni a tápszerre, majd miután az nem maradt meg benne, jött a refluxos tápszer. Azóta sokkal jobb a helyzet, viszont még így is rendszeresen bukik, így az etetés köré épül a napunk. Addig sem játszani, sem sétálni, de még táncolni sem tudunk a nappaliban, amíg le nem ért az étel a pocakjába. Körülbelül háromóránként eszik, azután rendszerint alszik negyvenöt percet, amit én ki is használok: elpakolok, kimosom a cumisüvegeket, beteszek egy mosást, főzök, aztán indulunk is a ’dolgunkra.’”

A fővárostól nem messze telepedtek le párjával, Gézával (Fotó: Smagpictures)

Alvászavartól szenved

A táncosnál nyoma sem volt terhesség utáni depressziónak, és bár a szülőségbe neki és a párjának is bele kellett jönniük, a kislányuk megkönnyítette azt. „Lili áldott jó baba. Ő egy jó kedélyű, mosolygós baba, sokat magyaráz nekünk, és hagy minket aludni. Éjszakánként mindössze egyszer kelünk hozzá. Sajnos én mégsem alszom jól. A terhességem alatt éjszakánként is rosszul voltam, állandóan hányingerem volt, emiatt forgolódtam, és kialakult egyfajta alvászavar, ami most is fennáll. De ennyi bajom legyen! Lelkileg és testileg is jól vagyok. Az utóbbi esetében ráadásul tényleg nincs okom panaszra, hiszen vékonyabb vagyok, mint a terhességem előtt voltam – egyébként a kilenc hónap alatt összesen tizenkét kilót híztam. És hiába császároztak, másnap simán lábra álltam, két hétre rá pedig már mozogtam is egy kicsit otthon. Azóta meg folyton táncolok, táncolunk a lányommal, aki, megjegyzem, hat és fél kiló, szóval van már súlya – nevet fel. – Lili kerek baba, a kis hurkáit meg lehet zabálni! Gézával éppolyan elfogult szülők vagyunk, mint bárki más: nekünk is saját lányunk a legszebb, legügyesebb, legokosabb gyerek a földön!”

Német tanítványait sem hagyja cserben

Sosem volt otthon ülő típus, így nem volt kérdés, hogy mobilis anyuka lesz. „Lilit nagyjából mindenhova viszem magammal – mondja. – Eddig egyszer hagytam otthon az édesapjával, mondjuk, akkor egyhuzamban két napra, ami szörnyű érzés volt, de a párom, Géza nagyszerűen állta a sarat. Német­országban van egy körülbelül száznyolcvan vendégből álló bázisom, akik nyolc éve járnak hozzám táncolni, és nem szeretném elengedni a kezüket. Így bizonyos időközönként megyek majd ki workshopot tartani, amire reményeim szerint ezentúl a családom is elkísér.”

Zita a tánc világnapjáról ezzel a képpel emlékezett meg (Fotó: Smagpictures)