Alföldi Róbert vallomása: „A sors szembesített”
Alföldi Róbert olyan élethelyzetbe került, amit a családja is képtelen volt nézni. Az ő ajándékuk lett a megoldás, egy négylábú kedvenc. Jelenlegi kutyája, Rozi volt az, aki végül a színész-rendezőt észhez térítette.
Alföldi Róbert életének évtizedek óta meghatározó részei a kutyák: családtagnak tekinti őket és bevallása szerint képtelen lenne négylábú kedvenc nélkül élni. Kötődése a mindennapjaitól nyilvános szerepvállalásig számos helyen tetten érhető.
Legutóbb nyolcrészes sorozatot is forgatott a kutyás létről, amelyben Erős Antónia, Tóth Vera, Pindroch Csaba és Verebes Linda, Dés László, Barabás Éva, Sárközi Ákos és Sárközi Évi után Hernádi Judit és lánya, Tarján Zsófi is megmutatták kedvenceiket. És Alföldi maga is sokat mesélt az életéről. Sőt mély vallomást is tett arról, hogy legutóbbi kutyáját miért nem fogadta el könnyen.
Angéla, a húgom meg Matteo sógorom nem bírták nézni az én mérhetetlen… Tényleg nagyon kivoltam, amikor a Panka elment
– kezdi Alföldi Róbert VIASAT3-on látható, Kutyával vagyok című műsorának beharangozó videójában, amikor jelenlegi, fehér lagottójáról mesélni kezd, akit testvérének köszönhet.
Rozi nélkül ma már el sem tudná képzelni az életét, ám meglepő módon ez volt az a kutyája, akit képtelen volt elfogadni. Azt várta volna tőle érzésben és viselkedésben is, hogy olyan legyen, mint az előző kedvence.
„Volt egy olyan bennem, hogy kell nekem ez a kutya? És nem azt mondom, hogy nem szerettem, de hogy egyáltalán nem volt vele egy ilyen nagyon szoros viszony. Kint dolgoztam Londonban egy hétig, és aki Pankára vigyázott, az vigyázott Rozira is. De két nap múlva felhívott, hogy elmentek sétálni, kirántotta magát a kezéből, és eltűnt Rozi.
Az nem jó élmény, ha elveszik a kutyád. És több ezer kilométerre vagy tőle távol. Olyan volt, mintha a sors azt mondta volna, hogy kell neked ez a kutya, vagy nem kell neked ez a kutya? Szembesítettek azzal, hogy oké, hogy lett egy új kutyád, de ha ott van, akkor tessék ugyanúgy szeretni, és nem azt várni, hogy olyan legyen, mint a másik
– vallotta be Alföldi, de mára tudja, nagyon nagyot tévedett.
„De egyik kutya sem olyan, mint a másik. Attól nem kell félni, hogy az ember lecseréli őket, nem cseréli le őket. Egy másik lény jön, és aki kutyával él, szerintem fölösleges azzal próbálkoznia, hogy utána nem fog kutyával élni.”
„Zűrös volt az élet nekem”
Hogy Pankával miért volt olyan különleges a kapcsolata, arra Alföldi egy korábbi részben adott magyarázatot. Élete egy nagyon zavaros, nehéz időszakában volt mellette a fekete színű négylábú, akinek jelenléte sokat segített a lelkiállapotán. Mindig is úgy érezte, rengeteget köszönhet neki.
Azt mondják a barátaim, hogy Panka nem kutya volt, hanem ember. Volt egy nagyon bölcs nyugalma…Igazándiból ő vezetett engem pórázon, egészen különös lény volt. Nagyon fontos volt. És ott zűrös volt az élet nekem. Nagyon zűrös, nagyon sok magánéleti fájdalommal. És ott effektív Panka jelenléte, a Panka iránti szeretet, felelősség tartott egyben. Nem tudom ezt jobban mondani
– mesélte korábbi kedvencéről Alföldi Róbert.