Fésűs Nelly jó gyerekkorra emlékszik, pedig az édesapja a válás után többé nem kereste. Az édesanyjától tanulta meg, hogyan kell beosztani a pénzt, tizennyolc éves korától pedig már abból élt, amit maga keresett.

„Annak ellenére, hogy a szüleim hároméves koromban elváltak, és az apukám többé nem keresett engem, mégis jó volt, tele kalandokkal” – mondta a gyerekkoráról Fésűs Nelly Izing Klárának a Nők Lapja Ezotériában. Az édesanyja szigorúan és következetesen nevelte, amikor viszont Nelly az óvodában kimaradt a karácsonyi műsorból, ő volt az, aki szólt az óvónőnek, hogy a lánya is szeretne szerepelni.

A többiek már szeptember óta próbáltak, az óvónő pedig úgy gondolta, Nelly ennyi idő alatt már nem tudja megtanulni a szöveget. A kislánynak végül néhány nap is elég volt hozzá. Ő lett a narrátor, aki az egész történetet elmesélte a közönségnek.

Tizennyolc éves korától a saját keresetéből élt

Nelly és az édesanyja, ahogy a színésznő fogalmazott, nem éltek nagy lábon. Anyjától tanulta meg, hogyan ossza be azt, amije van.

Tizennyolc éves korom óta önellátó vagyok, nem támogatott senki. Abból a pénzből éltem, amit megkerestem.

A színésznő ma is megnézi, mire költ, s bár a sokadik cipőnek vagy ruhának időnként még ő sem tud ellenállni, a gyerekeire szívesen költ. Egy méregdrága francia sajtért viszont esze ágában sincs pénzt kiadni, ahogy mondja, ízlik neki a magyar trappista is.

A két lányánál más vált be

Anyaként Nelly hamar megtapasztalta, hogy ami az egyik lányánál működik, az a másiknál kevés. Csengét érvekkel tudta meggyőzni: ha valamire nem tudott jó magyarázatot adni, a nagylánya egyszerűen nem fogadta el, amit mondott. Elzához inkább az érzelmein keresztül talál utat. Az iskolai kötelességekben viszont mindkettőjüknél következetes. Ha a tanulás rendben van, a lányai már, ahogy Nelly mondja, „kenyérre kenhetik”.

A Fésűs Nellyvel készült teljes interjút a Nők Lapja Ezotéria magazinban olvashatják.