Havi 62 ezer forintos ellátásból élt, és hiába keresett munkát, sehova sem vették fel. Dömsödi Gábor még pénztárosnak is elment volna.

A képernyőről jól ismert műsorvezetőről kevesen gondolnák, hogy volt időszak, amikor hiába szeretett volna dolgozni, sehol sem kapott lehetőséget. Dömsödi Gábor a Klubrádióban Kun Zsuzsának mesélte el: 63 és 65 éves kora között húsz hónapig volt munkanélküli, és mindössze havi 62 ezer forintos nyugdíj előtti ellátást kapott.

Még pénztárosként is szívesen munkába állt volna, de próbálkozásai nem jártak sikerrel. Úgy érezte, ismert közéleti szereplőként különösen nehéz helyzetbe került: hiába tudták sokan, kicsoda, ez nem segítette hozzá az elhelyezkedéshez.

A felesége keresetére szorult

Dömsödi Gábor nem titkolta, megalázónak élte meg ezt az időszakot. A család megélhetésében ekkor a felesége jövedelmére kellett támaszkodniuk. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: az asszony keresetével együtt több pénzből gazdálkodhattak, mint sok átlagos nyugdíjból élő ember. Attól azonban, hogy nem maradtak teljesen bevétel nélkül, még nehéz volt feldolgoznia, hogy nem talál munkát.

Az egy nagyon jó szociológiai tréning volt számomra, hogy néhány esetben gödörben voltam

– fogalmazott a nehezen megélt évekről.

Ma már inkább földet venne

A műsorvezető a saját felelősségéről is beszélt. Elismerte, hogy a jobban fizető években nem gondolt eléggé a jövőre: nem takarékoskodott, nem fektette be a pénzét, és a pénzügyekhez sem értett.

Inkább élvezte, amit megengedhetett magának. Autókat vásárolt, sokat utazott, a család pedig tíz éven keresztül öt lovat tartott. Ma már másként tekint ezekre a kiadásokra. Úgy számol, a lovakra fordított összegből annak idején jelentős földterületeket vásárolhatott volna, amelyek mostanra komoly vagyont érnének.

A húsz hónapos kényszerű leállás után egészen más súlya lett számára az anyagi biztonságnak.

Megmentette a boltot és a kocsmát

Az ismét Pásztó polgármesterévé választott Dömsödi helyzete azóta rendeződött. Mint mesélte, a nyugdíjából és a YouTube-csatornájából származó bevételéből ma már a polgármesteri fizetése nélkül is meg tudna élni.

A pénzét ugyanakkor most sem kizárólag magára költi. Korábban Bokor polgármestereként a fizetésének felét a település boltjának és kocsmájának megmentésére fordította.

A vásárláshoz egy barátjától kölcsönt is kért, amelyet a tisztségéből való távozása után is törleszt.

A pásztói feladatot a ciklusból hátralévő két és fél évre vállalta. Most ismét van munkája és biztos jövedelme, de azt a húsz hónapot, amikor hiába jelentkezett állásokra, nem felejtette el.