Bár Azahriah nevét majd’ mindenki ismeri az országban, nagyon keveset tudunk a családjáról, és arról, ők hogyan élik meg a zajos sikereit.

Azahriah kivételesen némi betekintést engedett a magánéletébe, és beszélt többek közt az édesanyjával és a nővérével való kapcsolatáról, illetve arról is, hogyan vészelték át, amikor a propaganda lejárató hadjáratot indított ellene. Az előadó hat éve robbant be a köztudatba, azóta többmilliós megtekintései vannak a YouTube-on. Az országban elsőként sikerült egymás után háromszor megtöltenie a Puskás Arénát. Mi vagyunk Azahriah címmel megjelent róla egy film, és Puzsér Róbert ráépítve kezdte el szervezni a Rendszerbontó Nagykoncertet a választások előtt. És ez csak néhány példa, ami rámutat, Baukó Attilának mekkora hatása van a zeneiparra, illetve még akár a magyar társadalma is. Nem véletlen, hogy a leköszönő kormány – amelynek évek óta nagy kritikusa – az ellenséget látta benne, és lejárató kampányokat indított ellene.

A rokonai azonnal Azahriah mellé álltak

Nos, Azahriah ezt is a javára tudta fordítani – és itt nem csak arra gondolunk, hogy a közönsége mindvégig kiállt mellette –, ugyanis bármilyen meglepő, de az ellenszélben még inkább összekovácsolódott a családja.

„A nagybátyám azért szavazott a Tisza Pártra, mert azt hitte, nem lesz koncertem, hogyha a Fidesz nyer…” – kezdte sokatmondóan a Jótanácsok az élethez című YouTube-műsorban. Majd felidézte, hogy már az sem tetszett az előző kormánynak, hogy anno fellépett a tanártüntetésen, pedig az még jóval a nyílt politikai véleménynyilvánítása előtt történt.

„Már akkor voltak kormánypárti bulvárcikkek, amikből kiderült, előbb vagy utóbb közellenség leszek. És amikor a családom – akik egyébként nyolcvan százalékban full Fideszesek voltak, amivel persze semmi probléma nincsen, csak ez volt – azt látta, hogy a bulvár karaktergyilkol, és hogy azzal szemben mi az igazság, attól olyan valóságfröccsöt kaptak, amivel már nem tudtak mit kezdeni, mert a gyerekükről, a rokonukról volt szó. Az egy szép felismerés volt.”

Ehhez még annyit fűzött hozzá, hogy az igaz, hogy ezúttal a politika hozta össze a családjukat, de bőven tett is azért, hogy szétválassza őket.

A koncertjeiből családi élmény lett

Egyébként az is sokat segített abban, hogy a családjával még szorosabbá fűzzék a viszonyt, hogy sikeres zenész vált belőle.

„Amikor befutottam, találkoztunk a nagymamámnál, jöttek a rokonok” – folytatta.

„Hogy ez a szűk kör összejött, az egy szép dolog volt. És szerintem az is segített, hogy eljöttek például a Budapest Park-os koncertre, ahol volt nekik egy kis terasz, és onnan nézhették. Ez egy közös családi élmény volt nekik, aztán találkoztunk bent (a backstage-ben).

„Ő a legodaadóbb anyuka a világon!”

Ebben az interjúban Azahriah külön kitért az édesanyjával való kapcsolatára is, ami önmagában nagy szó, hiszen szinte soha nem szokott róla, vagy akár a családjáról mesélni. Elmondta például, hogy volt idő, amikor betegesen ragaszkodott az anyukájához. Ez akkor volt, amikor a szülei elváltak, és míg ő az édesanyjával, a nővére az édesapjával maradt. Mint mondta, ettől függetlenül nem távolodtak el az apukájával, sőt amikor az anyukája kétszer fél év kiküldetésre ment Koszovóba, akkor hozzáköltözött, ami még jobban összehozta őket. És annak ellenére, hogy anyukája katona, nem részesült poroszos nevelésben, és sosem érezte úgy, hogy bármikor is túl szigorú lenne vele.

Van egy ilyen oldala, de velem szemben nem. Ő a legodaadóbb anyuka a világon! De az élet minden más területén megvan ez a kiállása. Tudja, merre van az előre, ami egyáltalán nem baj.

Az meg sem fordult Azahriah fejében, hogy valaha is az édesanyja nyomdokaiba lépjen, és katona legyen belőle.

„Én nem vagyok egy jó beosztott… Nem akarom, hogy bárki navigáljon” – nevette el magát.

„Időt szánunk egymásra, találkozunk, beszélgetünk”

Végül a nővére is szóba került a beszélgetés során, akivel bár a fentebb említett okok miatt külön nőttek fel, jóban vannak. Ez nagyrészt szintén annak köszönhető, hogy Azahriah hat évvel ezelőtt befutott.

Testvérek vagyunk, és ezt éreztetni kell a másikkal. Ezt csak úgy tudjuk, hogy időt szánunk egymásra, találkozunk, beszélgetünk. Nem kell ennél több, csak megkérdezni, hogyan telt a napod.