Péterfy Bori állítása szerint óriási párkapcsolati drámákat élt meg, ezért bőven volt honnan meríteni a színpadi alakításaihoz.

Péterfy Bori sokan énekesnőként ismerték meg, pedig magát ízig-vérig színésznőnek tartja. Azok közé tartozik, akik úgy véli, nem szakmája, hanem hivatása van. Bár a magánéletében is ezer fokon ég, saját bevallása szerint sem annyira teátrális, mint egykor.

„Már szokom le róla” – mondja nevetve a Világtalálkozó legfrissebb részében.

„A magánéletben le kell róla jönni. Teátrálisan gyereket nevelni nem lehet. Egy idő után szét tudod ezt választani. Kamaszként azokra a lányokra szokták azt mondani, hogy drámakirálynő, akik erre a pályára készülnek. Valójában ekkor az ember csak gyakorol a későbbi pályára. A könyvemben ezt úgy írtam le, hogy milyen jó volt, amikor megkaptam azt a szerepet, amire már a négy fal között is készültem. Csak azt akkor még senki sem látta, csak az a fiú, aki az áldozata volt. De idővel az ember sokkal jobban értékeli a nyugalmat a magánéletében.”

Konyhakéssel várta a szerelmét

Bori egy konkrét példával is szemlélteti, mire gondol.

„Volt egy nagy szerelmem, egy író a 90-es években. Ment a nagy buli, meg az ivászat. Nagyon sérelmeztem, hogy mindig éjjel jön haza. Annyira felpaprikáztam magam, hogy egy konyhakéssel vártam az ajtóban. Nagyon jól állt a kezemben. Aztán jött lift, és kiszállt belőle a szomszéd nő. Csak azt mondta: ‘költözz már el innen’. Ő már sok jelenetet végighallgatott” – nevette el magát.

„Tehát amikor megkaptam egy olyan szerepet, amiben késsel rohangáló nő voltam, azt mondtam, ez nekem már megvolt.”