Harminchárom év után újra megszólalt James hangja. A Csengetett, Mylord? kultikus sztárja, Jeffrey Holland a James és Ivy hangoskönyv kedvéért tért vissza legendás szerepéhez, és a 24.hu-nak arról is mesélt, milyen emlékeket idézett fel benne a régi-új kaland.

Hangoskönyv formájában, James és Ivy címmel folytatták a Csengetett, Mylord? című kultikus vígjátéksorozatot májusban. Az alapmű két főszereplője, Su Pollard és Jeffrey Holland ismét a cseléd és a lakáj szerepébe bújtak. A hetvenkilenc éves brit színészt kerestük meg, hogy megtudjuk tőle, milyen érzésekkel vágott bele a régi-új kalandba, ismét magára öltve James Twelvetrees figuráját.

Milyen érzés volt újra James szerepébe bújnia? Mégiscsak eltelt 33 év telt el azóta, hogy véget ért az eredeti történet.

Kicsit ijesztő volt ennyi idő után, mert tudtam, hogy a hangom öregedett valamennyit az évek során. De összességében, azt hiszem, még mindig működött a dolog.

Amikor megkeresték az ötlettel, rögtön igent mondott, vagy mérlegre tett valamit? Ön készítette korábban a hangoskönyv alapjául szolgáló James és Ivy könyv illusztrációit is, így bizonyára jól ismerte az alapanyagot.

Egy pillanatig sem haboztam igent mondani a hangfelvételre, hiszen már 1992 óta szerettük volna folytatni valamilyen formában a történetet. A szóban forgtó könyv illusztrációit Roy Gould útmutatásával készítettem, miután először elolvastam a művet.

Ön és Su Pollard kapcsolatban maradtak a Csengetett, Mylord? befejezése után, vagy másfelé sodorta önöket az élet?

Su és én közeli barátok maradtunk hosszú éveken át. Rendszeresen találkozunk, és minden héten beszélünk telefonon is!

Milyen élmény volt dolgozni ezen a projekten? Felidézett önben régi emlékeket?

Olyan érzés volt az egész, mintha soha nem is ért volna véget a sorozat. Tényleg azt tudom mondani, hogy ott folytattuk, ahol abbahagytuk.

Kicsit eltávolodva a munkától: júliusban egy fontos mérföldkőhöz érkezik, hiszen betölti a 80. életévét. Milyen szakmai kihívásokat tűz még ki maga elé az elkövetkező évekre?

Nem igazán látom magam előtt, hogy a következő években már sokat dolgoznék. Úgy érzem, mindent megvalósítottam, amit szerettem volna, mire odáig eljutottam, hogy megírtam az önéletrajzomat. Azt ugyanakkor sajnálom, hogy Magyarországon nem fog megjelenni a könyv, mert azok az emberek, akikkel a pályám során az Egyesült Királyságban együtt dolgoztam, és a könyvben is szerepelnek, a magyar olvasóknak kevésbé vagy egyáltalán nem ismertek.

Úgy tűnik, nagyon aktív a közösségi médiában. Milyenek manapság a hétköznapjai és a mindennapi rutinjai?

Tartom a kapcsolatot azokkal a rajongókkal és követőkkel, akik szeretik azokat a műsorokat, amelyekben szerepet vállaltam. Sőt, sok esetben országszerte utazom, hogy ezt meg is ünnepelhessem velük.

Bizonyára jól tudja, hogy a magyar közönség imádja a Csengetett, Mylord?-ot, ezt személyesen is megtapasztalhatta Budapesten, amikor a sorozat harmincadik évfordulójára közönségtalálkozót szerveztek a magyar rajongók, és önt is meghívták több sorozatbéli partnerével együtt. Járt azóta újra Magyarországon? Esetleg tervben van?

Teljesen lenyűgözött az a szeretet, amit nemcsak én, hanem mindannyian kaptunk a 2018-as budapesti látogatásunk során. Egyáltalán nem számítottunk rá. Azóta nem jártunk a magyar fővárosban, de nagyon szeretnénk visszatérni, és ha így lesz, mindenképpen tudatjuk majd mindenkivel.

Talán arról is hallott, hogy a sorozat színpadi adaptációja nagy siker Magyarországon. A széria egyik atyjának, David Croftnak a lánya magyar férjet választott. Így talán egyszer együtt is megnézhetik Budapesten a darabot.

Roy Gould és Penny is eljöttek Budapestre, amikor bemutatták a színpadi változatot, és úgy tudom, nagyon tetszett nekik. Valóban izgalmas és érdekes lenne látni, hogyan viszonyul az eredeti sorozathoz, ők azt mondták, hogy szándékosan egészen más lett, mint az eredeti.

A teljes interjú a 24.hu-n érhető el, amit ide kattintva érhet el!