Több mint hatvan éve tartó házasságról mesélt Marton Éva operaénekesnő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című reggeli műsorában. Férje biztonságos, támogató hátteret teremtett meg neki azért, hogy művészi pályája kiteljesedhessen. De mi a titkuk, ami miatt már több mint 60 éve tart a kapcsolatuk? Közös történetük ugyanis 1963 nyarán kezdődött. Marton Éva akkor elsőéves volt a Zeneakadémián. Egy vidéki fellépést követően kínzó gyomorgörcs miatt az éjszakai orvosi ügyeletre ment Budapesten. Az ügyeletes orvos Marton Zoltán volt. A találkozás pillanata máig elevenen él emlékezetében, mint mondja: az első beszélgetés olyan természetes volt, mintha régóta ismerték volna egymást.
„Először csak azt éreztem, hogy biztonságban vagyok” – idézte fel a Kossuth-díjas operaénekes. Mire hazament, már világosodott, de a történet csak akkor kezdődött igazán. Reggel csöngettek. Zoltán az ügyelet után átment, hogy megkérdezze, jobban van-e. Két nappal később pedig a Szentkirályi utcai Kati presszóban találkoztak újra. Ott és akkor, ahogy ők fogalmaznak „véd- és dacszövetséget” kötöttek.
Mi Marton Éva 60 éve tartó házasságának titka?
Két hét múlva a fiatal orvos már meg is kérte Éva kezét a művésznő édesapjától. 1965. szeptember 4-én összeházasodtak – és ezzel elindult közös életük. Éva felvette férje családnevét, amely – ahogy fogalmazott – „magában hordozza a közös munka és erőfeszítés történetét”. A művésznő felidézte férje egyik mondatát is, amely egész pályáját meghatározta:
„A Jóisten kivételes tehetséggel áldott meg. Kötelességed ezt az emberiség szolgálatába állítani, és ezért mindent meg kell tennünk.”
A művésznő szerint ez a mondat nemcsak támogatás volt, hanem közös életfilozófiává vált számukra. Világsikerekkel teli pályáját – minden nehézségével együtt – azért tudta harmóniában megélni, mert a kapcsolatuk kezdettől fogva szövetség volt, nem verseny. A műsorban a művésznő különösen szép gondolattal foglalta össze a hosszú házasság lényegét:
„Mi nem kapaszkodunk egymásba, csak együtt vagyunk.”
Azóta pedig már gyermekek, unokák, dédunokák veszik körül őket. „Az idő gyorsan telt, de a közös élet szépsége mindvégig megmaradt.”
Kiemelt kép: MTI/MTVA/Honéczy Barnabás
