Zord külső, reszelős hang, meleg tekintet – a sokat látott öklöző, Tóth Tamás megrendítő vallomása csak a nagyközönség számára meglepetés. A bokszteremben mindenki tudja, hogy a tréner ugyan kemény ember, de azt is, hogy vajból van a szíve.
Titokban találkoztak
Egyik kedvenc tanítványa, Istenes Bence is többször utalt már erre, de most maga Barbár mesél a gyerekkorában átélt szörnyűségekről, legbensőbb érzéseiről, szüleiről és élete szerelméről.
„Egy kaszinót őriztem, ott megismerkedtem Emőkével, életem szerelmével, és nagyon szerelmes voltam bele. De kiderült, hogy van valakije – idézi fel szerelmük hajnalát Szabó Péternek a Teremtsd újra önmagad című beszélgetéssorozat interjújában. – Elkezdtem érdeklődni, és azt vettem észre, hogy rohadtul nem boldog, egy olyan kapcsolatban él, amilyenben édesanyám élt, hogy ököllel ütik-verik. Minden hónapban haza kell vinni a fizetését, leadni, soha nem volt nála pénz, soha…”
Tamás elmeséli, hogy eleinte titokban találkoztak Emőkével. „Azt hiszem, egy hónap múlva mondtam neki, hogy mondom, kicsim, te szeretsz engem, én is szeretlek téged. Csak a te képzeletedben léteznek szörnyek, nem létezik olyan, amivel nem mennék szembe érted. Nem tud olyan lenni az az ember, hogy én ne álljak ki érted” – nyugtatgatta, de Emőke félt.
„Mert a nők azok gyengék. Ők erősnek mondják magukat, de azért gyengébbik nem, mert a férfivel együtt tudnak istennők is lenni. Férfi nélkül ők a gyengébbik nem, és ez az ember nem volt férfi.
De mondtam neki, hogy most már lassan ez nekem így nem megy. Mondta, hogy jó, még bírjam ki egy kicsit. És egyszer csak hazamentem, hívott, azt mondta: ’Figyelj, most ment el itthonról, de visszajön, és nagyon szét fog verni. Ha tényleg akarsz, akkor most gyere értem.’”
Isteni gondviselés
És Barbár rohant. „Van egy nevelt kislányunk, és őt akkor ugye kellett hozzá hordani. A lényeg az volt, hogy 2008. szeptember 13-án lebeszéltük, hogy visszük a kislányt láthatásra.”
A történet ekkor drámai fordulatot vett. „Egy ütött-kopott fekete BMW-m volt, és mondta a srác, nagyon izgatott volt, hogy a gyerekülést adjam már oda neki. Nem is értettem… Megfordultam, Emőke mellettem állt, és ő előrántotta a pisztolyt, és kettőt lőtt.”
Az öklöző ösztönösen cselekedett.
„Olyan volt ez nekem, mint egy startpisztoly, elindultam felé. És a második lövés, Emőke szerint a harmadik lövés után már fölcsaptam a kezét, és el tudtam venni tőle a pisztolyt. Hát így indult Emőkével a mi kapcsolatunk.”
Kiderült, meséli még Tamás, hogy 90-es parabellummal támadt rájuk a féltékeny férfi. „Tényleg ez isteni gondviselés vagy szerencse. Ott a rendőrök nem értették az egész szituációt, mert ez hat méterről történt, tehát onnan nagyon hülyének kell lenni, hogy ne találj, de hála istennek, valamiért így történt.
Mondtam az Emőkének, hogy olyan boldog vagyok, úgy örülök. Te normális vagy?
Nem, kicsim, én megvagyok most egy életre. Micsoda? Mondom, én ne halljam tőled, légy szíves, hogy nem szeretlek. Én ne halljak tőled, légy szíves, olyat, hogy nem értékellek, mert ez örök. Az én életemet bármikor eldobom a tiedért.”
Emőke és Tamás azóta is boldogan él együtt.
Kiemelt képek: Archív
