Az egész országot megrázta, amikor december elsején jött a szomorú hír: elhunyt Kálloy Molnár Péter. A népszerű színész az utolsó napjait kórházban töltötte. „Igen, de még akkor is azt gondoltuk, hogy meggyógyul – mondta a Storynak adott interjújában Kálloy Molnár Péter özvegye, Lestár Ágnes. – Lényegében december 1-jén reggel is úgy mentünk be a gyerekekkel hozzá, hogy nemsokára hazamegyünk. Együtt. Aztán szóltak az orvosok, hogy itt az idő, el kell köszönnünk tőle. Abban a pillanatban értettem meg, hogy el kell őt engednem. Mert eddig valószínűleg miattam nem ment el. Próbáltam nagylelkű lenni. Jó fej. Önzetlen. Felülkerekedni önmagamon, és azt mondani: ‘Nyugodtan menj, ha menned kell.’ Ezzel tudtam a leginkább bizonyítani, hogy szeretem. Ha nem teszem meg, tudom, még maradt volna. Percekre, órákra, napokra. De egyszer el kellett engedni a kezét, a lelkét. Ez ugyanolyan fennkölt pillanat volt, mint egy születésé. Ilyenkor ugyanis megtapasztalja az ember, hogy köze van a világmindenséghez. Egy tettel, egy szóval, az elengedéssel. Én legalábbis nagyon hiszek ebben. Éppen ezért volt fájdalmas.”
„Csak élünk, létezünk, vagyunk a gyerekekkel”
Lestár Ágnes arról is mesélt, hogyan telnek a mindennapjai. „A múltból próbálok erőt meríteni, mert a jelenből nem tudok, jövőm pedig még nincs. Nincs holnap. Nem telik az idő. Ezért továbblépni sem tudok.
Ha megcsörren a telefonom, mindig azt hiszem, hogy Peca hív. Ha nyílik az ajtó, őt várom.
Csupán egyetlen ötletem van a jövőre nézve. Hogy a megmaradt gyógyszereit majd visszaviszem a kórházba, hogy fel tudják használni. Már ha egyáltalán ez lehetséges. Csak élünk, létezünk, vagyunk a gyerekekkel. Talán még inkább összezártunk Pistivel és Szofival, de eddig is nagyon szoros csapatot alkottunk. És persze a családom, a szeretteim, a barátaim is mindenben támogatnak, mellettem állnak. Hálás vagyok értük!”
A teljes interjút megtalálják a legfrissebb Story magazinban!
Kiemelt kép: Archív
