A Magyar Televízió 1957-es indulása után egy évtizedet kellett várni arra, hogy Magyarországon is elkezdődjenek a színes tévés próbálkozások. 1966-ban így készült el Bartók: A csodálatos mandarin című balettjének felvétele, és az Orion gyár is ekkor mutatta be a színes adás vételére alkalmas készülékét, a Coloriont. Majd elkészült az első magyar színes tévéfilm is, A koppányi aga testamentuma. 1968. április 4-én került képernyőre, és Fekete István első regénye alapján forgatták. A könyv ma is kötelező olvasmány sok általános iskolában.
A történelmi mű a török hódoltság idején, 1586-ban játszódik a somogyi vidéken. Zsurzs Éva rendező a filmhez a kor legnagyobb sztárjait szerződtette 1967-ben, többek közt Nagyvázsonyban és Sümegen forgattak. Látható benne többek közt Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári, Szirtes Ádám, Benkő Gyula, Pécsi Ildikó, Suka Sándor, Csákányi László. Sajnos ők már nincsenek közöttünk.
Ám három szereplő még igen, a várinast játszó Bodrogi Gyula, Szirtes Ági, aki gyerekszínészként a kis Aisát alakította. És a film főszereplője, Benkő Péter.
Rosszul mérte fel a távolságot
Miattuk gondolta azt több generáció, hogy de szép is lehetett akkoriban éni, végvári vitéznek tanulni, a lovat szőrén megülni. S oly bátornak lenni! Benkő Pétert egyébként nem édesapja, a szintén színész Benkő Gyula protezsálta be az alkotásba, hanem a filmesek az ő iskolájában kerestek sportos fiúkat.
Mivel öttusázott, és jó kiállása volt, nem sokkal később már a Mosonyi utcai rendőrlaktanyában találta magát, ahol megtanították lovagolni. Talán ezért is kaphatta meg akkor az a vékonydongájú, angyalarcú fiatalember élete első főszerepét.
A színész később azt mondta, ebben a filmben kapta élete legnagyobb pofonjait. A mű végén Mádi Szabó Gáborral verekedett, aki természetesen nem vehette fel a szemüvegét, és mivel rövidlátó volt, nem jól mérte fel a távolságokat.
Kiemelt kép: Archív
