Az üzleti életben kíméletlen és maximalista Balogh Levente, de nincsenek igazi barátai, és tanácsot sem tud kérni szakmai kérdésekben senkitől. Azt tapasztalta ugyanis, hogy szakmai vitákba vele szemben szinte senki sem mer megnyilvánulni.
„Nagyon nagy magaslatokba jutottam el, és nagyon kevesen mernek nekem tanácsot adni. Amióta édesapámat elveszítettem, mentem be egyetemekre, professzorokhoz, és ijesztő volt, hogy az ő témájukban kérdeztem őket, és nem mertek válaszolni. (…) Szó szerint magányos voltam, volt, hogy ültem az autóban, és bizony volt, amikor sírva is fakadtam a teher alatt”
– mesélte Kadarkai Endrének az üzletember.
„A magánéletemben nem tudok dönteni”
Meglepő módon az üzleti élet cápája a magánéletében csak nagyon nehezen képes döntéseket hozni. Ebben sem ütött az édesapjára, aki sokkal keményvonalasabb volt nála.
„Mindenki valamiben gyenge. Én például ebbe a családi sztoriba, abba elég gyenge vagyok. Nagyon érzelmi alapon döntök, és ez nem is jó. Édesapám sokkal keményebb volt. Én nem akarok senkit megbántani”
– mesélte Balogh, és kiderült az is, hogy egy szakítás előtt is hosszú ideig tipródott, mert nem tud fájdalmat okozni a szeretteinek. Míg az üzleti életben hadvezér módjára, csettintésre dönt, és nem tud megbocsátani.
„Kemény vagyok a kollégáimmal is, az üzleti életben nem vagyok megbocsátó. Nálam aki egyszer felmond, az már nem tud visszajönni soha. Kétszer fordult elő életemben, ők a mai napig nagyon jó embereim” – árulta el Levente.
„A feleségem nagyon józan szemmel lát”
Balogh Levente azt mondja, nem hisz a barátságban, tulajdonképpen csak haverjai vannak. Az embereket különböző polcokra teszi, ahonnan lehet fel- és lelépni. Utóbbi elő is fordult az életében, mert nagyot csalódott emberekben. Egyedül a három lánya, és a felesége azok, akik a realitások talaján tudják tartani.
„Ők a kontroll, hogy ne szálljak el, vagy tudjam, hol a helyem. Sokszor az élet visszadobott a pocsolyába, és az kellett is nekem, hogy rájöjjek arra, hogy nincsenek itt nagy emberek”
– mesélte Balogh Levente.
Hozzátette, hogy a 20-as éveire nem büszke, akkoriban történt a halálos közlekedési balesete is.
„Három évig nem mozdultam ki a nappaliból. Meditáltam, mondjuk úgy. Azon az időszakon is az édesapám segített át, mert addig ő vitte az üzletet. Utána nagyon beletemetkeztem a munkába, és akkor indult el a Szentkirályi-sztori, lehet, hogy az segített nekem túlélni” – mondta el kíméletlen őszinteséggel az üzletember.
Kiemelt kép: RTL
