Öt éve, Piros Ildikó és Huszti Péter a 45. házassági évfordulójukon azt mondták, fiatalon gyorsan és könnyen fellángolt a szerelem, de a mai napig dolgoznak azért, hogy a tűz még ennyi év után se aludjon ki. Mindketten voltak már házasok, a közös frigybe, amely 1975-ben köttetett, egy-egy gyereket hoztak. Majd született egy közös is, Gergely.
Piros Ildikó és Huszti Péter: Három gyermekük van
„Nagyon fiatalon kerültünk össze, rengeteget utaztunk együtt, és mindig azt mondogattuk, nászútra megyünk – úgy is teltek azok az idők. Amikor Péter levett a polcról egy könyvet, és elolvasta, aztán elolvastatta velem is, és fordítva. A könyvek által (is) csiszolódtunk össze. Mindketten hoztunk első házasságunkból egy gyereket, de amikor összekerültünk, elhatároztuk, fontos, hogy legyen közös is. Lett is.
Elég hamar úgy éreztük, három gyerekünk van. Életünk fő attrakciójának azt tartjuk, hogy ők hárman testvérnek vallják magukat, és igazán szeretik egymást.
Már unokáink is vannak: ez a világ teteje, ezért érdemes élni” – mondta a művésznő a Kiskegyednek.
Házasságuk titka nagyon egyszerű
Huszti Péter ugyanitt azt mondta, lassan lett nyugalom közöttük, nekik is össze kellett csiszolódniuk. „Úgy érzem, nem tudtam volna mindezt végig csinálni, ha ő nem olyan feleség és édesanya, aki összetartja a családot. A szerelem egyszerű, hiszen fiatalon hamar fellobban, de hogy együtt is maradjon egy férfi és egy nő, azért keményen meg kell dolgozni.
Talán azért működik ennyi idő után is jól a házasságunk, mert egyre nagyon ügyeltünk: nem vittük haza a munkát.
Bele is bolondultunk volna… Otthon csak a gyerekeinkre koncentráltunk, mostanában pedig az unokánkra.”
„Nem szeretjük ajnározni egymást”
A művész házaspár a hosszú évek alatt számos alkalommal játszott, dolgozott együtt. „Munka közben soha nem volt konfliktusunk, számtalanszor rendezett ő engem. Nem is kell beszélnünk: csak belenézek a szemébe, és tudom, mit csináljak, hagyja érvényesülni kreativitásomat is” – mondta Ildikó.
Erre a férje így reagált: „Nem szeretjük ajnározni egymást, főleg a szakmánkban nem. Kritikusak vagyunk egymással, még sincsenek köztünk konfliktusok. Valószínűleg azért, mert szavak nélkül is értjük, érezzük egymást.”
Kiemelt kép: Archív
