Kudlik Júlia – akivel a Story nemrég készített videós interjút – gyerekkorában nagyon sok minden akart lenni. Balerina, színésznő, majd orvos is.
Kudlik Júlia meglepő vallomása
„Gyerekkoromban rengeteget meséltek nekem. Bábszínházba jártunk, és emlékszem, négy-öt éves lehettem, amikor először operába vittek. A Traviatát láttuk az Erkel Színházban, majd a Coppélia című balettet az Operában – egyébként az Opera utcájában laktunk. Tátott szájjal néztem végig az előadást. Ahogy kijöttünk, azt gondoltam, én balerina leszek. A film és a cirkusz is nagy hatást gyakorolt rám. Balatonon nyaraltunk, és egy kertmozi volt a közelünkben Zamárdiban. Ott mindennap két előadás volt, és egy héten keresztül játszották a Liliomfit. Én mindennap ott ültem a moziban, mindkét előadáson. Krencsey Marianne és Darvas Iván az álmaim netovábbját jelentették.
Sosem voltam egy szépség, de kamaszkoromban szörnyen éreztem magam: a térdem, a könyököm háromszorosára nőtt, szemüveget kaptam – borzalmasan néztem ki. Teljesen magamba roskadtam: a színésznők mind szépek és kedvesek, én meg olyan vagyok, mint egy rút kiskacsa, teljesen esélytelen.
Ekkor kezdett érdekelni a biológia, tíz- vagy tizenegy éves lehettem. Akkoriban minden általam ismert orvos kövér, beszédhibás és szemüveges volt, gondoltam is magamban, hogy akkor én orvos leszek! Sőt, sebész, aki a saját vakbelét is ki tudja operálni tükörből” – idézte fel egykori terveit a nemrég 80. születésnapját ünneplő Kudlik Júlia a Nők Lapjának adott interjújában.
Venczel Vera és Esztergályos Cecília lettek volna az évfolyamtársai
Kudlik Júliát elsőre nem vették fel a Színművészeti Főiskolára, másodjára viszont igen. Ő mégsem ment színészetet tanulni. „Mert közben a televíziótól szerződést ajánlottak, és párhuzamosan a bölcsészkarra is felvettek, ahova, tanulva a korábbiakból, szintén jelentkeztem levelező tagozatra, és én inkább ezt választottam. A színművészetin nem akarták elhinni, hogy nem akarok színésznő lenni. Az érettségi bizonyítványomat is csak nagy nehezen adták vissza, pedig a bölcsészkaron már nagyon hiányolták.
Venczel Verával és Esztergályos Cilivel együtt vettek fel, és kiderült, hármunkat szándékosan külön osztályba tettek, mert állítólag annyit láttak bennünk. Kettejükből zseniális színésznő is lett – én biztos nem lettem volna az. Így lettem tévés.
Bemondó meg azon prózai ok miatt, mert úgy gondoltam, szép ruhában ülni egy széken mégiscsak kényelmesebb, mint rendezőasszisztensként folyton színészeket hajkurászni, meg a kelléklistával lótni-futni.”
További részletek a legfrissebb Nők Lapjában!
Kiemelt kép: Birton Szabolcs/fotocentral.hu
