A színpadon ünnepelt sztár, a civil életben anyagi nehézségekkel küzdő nélkülöző ember. Sokáig ez a kettősség jellemezte Csuja Imre életét, aki tehetségét hosszú évekig nem tudta pénzre váltani, így más munka után nézett, hogy meglegyen a napi betevője.
„Pályakezdő koromban nagyon sokat kértem kölcsön. Sosem volt annyi pénzünk amennyi kellett volna, de az életnek mennie kellett – kezdte a Nagy Dilemma című műsorban Csuja Imre, akit nem egyszer húztak ki az ismerősei a szorult helyzetből. – Persze mindig visszaadtam, amit kölcsönkértem, de ezek néhány ezer forintok voltak. Nyilván ezt sem volt könnyű kérni, olyannyira nem, hogy már aktív színészként is inkább elmentem a próba és az előadás között sírköveshez és cipeltem a sírköveket meg drótkeféztem a mohát a temetőben, de volt, hogy rakodómunkás voltam. Ezzel egészítettem ki a családi kasszát – vallotta be a Jászai Mari-díjas, érdemes-, és kiváló művész, a Halhatatlanok társulatának örökös tagja, akinek azonban nem csak pályakezdőként akadtak anyagi nehézségei. Később is volt, hogy mellékállásra kényszerült. „Amikor felszerződtem Pestre a feleségem sapkákat kötött én meg azokat árultam az öcsémmel az Örs vezér téri aluljáróban. Az egyik kritikus meg is kérdezte tőlem, hogy erre egy színész rászorul? Mondtam neki, hogy rá. Egyelőre.”
Csuja Imre úgy véli ő még ahhoz a generációhoz tartozik, akit dolgozni ugyan keményen megtanítottak, pénzt keresni azonban kevésbé, mára viszont igyekszik a lehető legjobb keresetet kialkudni a munkáiért. „Amikor be van varrva a zsebe egy gyártásvezetőnek sokszor eszembe jutott és mindig elkezdtem osztani szorozni azon, hogy nem mindegy, hogy nincs hetvenöt forintod vagy van ötven forintod. Hisz a gyereknek tolltartó kellett, így rábólintottam, de aztán muszáj volt megtanulnom, hogy azt mondjam ez karcsú és akkor valahogy mindig megállapodtunk a két elképzelés között. Így lehetett fokozatosan előre lépni.”
A 64 éves színészlegenda végül lassan, de biztosan tört ki a nélkülözésből, igaz, mikor feleségével, Árvay Zsuzsával megismerkedett még arra sem volt pénze, hogy kiszemeltjét randevúra vigye. „Tetszett egy lány és el akartam vinni vacsorázni, de nem volt egy huncut fillérem se. Kérdeztem tőle, hogy nem tudsz kölcsönadni 2500 forintot? Azt mondta de. Elvittem a Fülemülébe vacsorázni és azóta is, 43 éve tartozom neki. Mai napig ő a feleségem!” – mondta meghatódva.
Kiemelt kép: RTL/fotocentral
