A nagyközönség 2020-ban, a Nyerő Párosban ismerhette meg Dudás Miki és Szigligeti Ivett párosát, ahol az is hamar kiderült, hogy a kajakos nem éppen a hűség mintaképe. Legutóbb, a nyár elején viszont épp arról szóltak a hírek, hogy fordult a kocka, és Ivett csalta meg a kajakost. Erről maga Miki rántotta le a leplet a közösségi oldalán. De hűtlenség ide vagy oda, mégsem tudnak elszakadni egymástól…
„Egy ideje már rájöttem, hogy nincs szükségem másra, csak a családomra. Harminchárom éves koromra benőtt a fejem lágya. Már eszembe sem jut, hogy ha van egy szabad estém, akkor bulizni menjek, mint huszonévesen. Ez már nem hiányzik – kezdi Dudás Miki, aki belátta, sok mindent elrontott a múltban, ami a párkapcsolatát illeti. – Sok hülyeséget csináltam, sajnos. De igyekszem jóvátenni azzal, hogy ma már, amikor csak tehetem, a gyerekeimmel és Ivettel vagyok. Igazából mi sohasem zártunk le semmit, és bármi is történt, sohasem voltunk rosszban. Ha meg is sértődtünk egymásra, az volt a maximum, hogy pár napig nem beszéltünk. De a gyerekek miatt úgyis mindig találkoztunk.”
Noha nyár óta ismét egy ilyen mosolyszünetről lehetett hallani, mára ez is a múlté. „Szinte mindennap találkozunk Ivettel. Van, hogy bemegyek hozzá a munkahelyére, együtt ebédelünk. Sokat sétálunk a gyerekekkel, és már újra megöleljük egymást. Még nem csókolózunk, de remélem, eljön az idő… Én nagyon szeretném, ha rendeződne a kapcsolatunk – árulja el lapunknak Miki, akit arról is kifaggattunk, hogy lehet, hogy tíz év és két közös gyerek után még mindig nem házasok. – Mindig tervben volt, de valahogy mindig minden közbejött. De én nyitott vagyok rá, és szeretném, ha ez egyszer beteljesülne. – Miki elhatározásához minden bizonnyal az is hozzátesz, hogy bár egy ideje hullámvölgybe kerültek, a brutális támadás után Ivett azonnal mellette termett. – Ivett és az édesapja hat órán keresztül ott voltak a kórházba, amikor az orvosok apukám életéért küzdöttek, miközben én a rendőrségen ültem, hogy segítsek elkapni az elkövetőket. Ezt sosem fogom elfelejteni. Ilyenkor derül ki, hogy ki is van mellettünk igazán.”
Mint tudott, még augusztus 30-án egy benzinkúton hat férfi támadt a kajakos rokkantnyugdíjas édesapjára, aki azóta is éber kómában fekszik. „Mára alig 40 kiló. Most arra várunk, és reméljük, megéri, hogy megérkezzen Németországból a műkoponyája. Merthogy jelenleg nincs koponyacsontja. Egy nyolcórás műtét vár rá, de ha sikerül is, nem lesz hatással a kómára, ugyanúgy nem tudni, felébred-e valaha – mondja szomorúan Miki, aki mostanában sokat álmodik édesapjával. – A múltat és a jelent összemossa az agyam. A múltkor is azt álmodtam, hogy apával – amilyen állapotban most van – lent vagyunk az utcán, és felkiabálok anyának a harmadikra: ’Nézd, ki van itt velem?’ És ő alig akarja elhinni. Ez a gyerekkoromból jön. Kissrácként apával mindig felkiabáltunk anyának, hogy dobjon le innivalót, ennivalót, épp mire volt szükségünk. – A kajakos nem adja fel a reményt, annak ellenére sem, hogy az orvosok szerint ha apukája fel is ébred, örökre kiszolgáltatott marad. – Csodák vannak, és nagyon szeretnék hinni. De olyan életet nem kívánok édesapámnak, amit tudom, hogy nem akarna. Ugyanakkor másoktól annyi szeretetet, támogatást kapunk, és annyi történetet mesélnek elképesztő gyógyulásokról, hogy nem adjuk még fel.”
Kiemelt kép: Birton Szabolcs/fotocentral.hu
