Gálvölgyi János nem rejtette véka alá a véleményét. „Ma már ki ül le tévét nézni este héttől? Biztos, hogy vannak emberek, akiknek nem futja másra – és nagyon sokan vannak így. Néznék a tévét, és akkor helyette van az, hogy bejön valaki álarcban. Leveszi az álarcot, alatta sincs senki. Ül a zsűriben öt másik senki. És akkor látunk olyan sorozatokat, ahol egy család veszekszik egymással, és akkor az ember azt mondja, hogy azért, anyukám, mi nem vagyunk ilyenek, mint ez. Szóval ezt kapják! – mondta, majd így folytatta: – Van egy A Nagy Ő, de van Kőgazdag fiatalok – most láttam egy ilyen műsort. A nevét nem tudja, nemhogy leírni, kimondani! És ezt nézik. Ezt nézetik. És akkor az ember azt mondja: könyvet nem veszek a kezemben, mert tele van betűvel. Egyre, egyre, egyre butábbak vagyunk, egyre hülyébbek vagyunk, egyre jobban elhiszünk mindenfélét.”
Az beszélgetés későbbi részében a tehetségkutatókról is elmondta a véleményét a színész. „Ma már minden héten találnak egy megasztárt, hál’ istennek. Két hétig lesznek valamilyen partikon, és aztán eltűnik, jön egy másik. Mire megjegyezném az egyik megasztár nevét, hogy Kis Janka jól énekelte, jól utánozta ezt az énekest, addigra már jön egy másik…”
Gálvölgyi János a mai magyar filmekkel kapcsolatban szerencsére pozitív példát is említett, a Lefkovicsék gyászolnak címűt, ami nagyon tetszett neki.
Kiemelt kép: Vörös Szilárd/fotocentral.hu
