Jaksity Katának a napokban búcsúznia kellett 90 éves édesapjától. A háromgyerekes édesanya hálás szívvel gondol vissza a gyerekkorára, a mindig csak a boldogságot és biztonságot nyújtó családi házra, édesapja törődő szeretetére, aki mindig úgy szerette, ahogy arra neki szüksége volt. És ugyanígy tette unokáival is, akikkel nagyon erős és jó kapcsolatot ápolt. „A legjobb apa, a legjobb nagyapa. Majd találkozunk, de addig kérlek, készítsd elő a terepet az íjász versenyre. Az indián sátor építését bízd rám” – olvasható a könnyfakasztó üzenet Kata 24 óráig elérhető történetében a közösségi oldalán, amelyet valójában legidősebb fia, Ábel írt.
„Másfél hete kezdtem felfogni, hogy valószínű nincs tovább, nem tudjuk már visszafordítani a rohamos állapotromlást. Felfogadtam a legjobb ápolókat és gyógytornászt, és mi is folyamatosan mellette voltunk és ápoltuk, sajnos minden más körülmény ellenünk játszott és elvesztettük a csatát. Ebben az egész rémálomban az ad megnyugvást, hogy a gyerekeimmel ennyire erős, jó kapcsolata volt. Nagyon szerették egymást. Mindennap együtt vagyunk, bár a nagyfiam már nem él velünk, de jön mindennap, mert próbáljuk tartani a lelket egymásban. A kisebbik fiam, Bende nagyon kivette a részét az ápolásból, neki mosta legnehezebb” – mondta a story.hu-nak Jaksity Kata.
Kata néhány hete már mesélte a Story magazinnak, hogy az őszi szünetben is ezért nem utazott messzire, és inkább átvariálta az előzőleg leszervezett programokat, amit korábban a kislányának megígért. Nem akart túl messzire lenni édesapjától,és ezt Jázmin is megértette.
„Drága Papa! Akárhányszor születek újra, mindig a te lányod szeretnék lenni! Legfőbb bástyám, támaszom, védelmezőm, akire mindig számíthattam. Mindig azon voltál, hogy szabadon szárnyalhassak, akkor is, amikor olyasmibe kezdtem, amiért féltettél, sőt rémületet okozott neked, de bíztál bennem, és még segítettél is. Mindent köszönök! Boldog vagyok, hogy a lányod lehettem, vagyok, hogy ilyen sokáig együtt lehettünk. Ünnepelnem kéne most mindezt és azt a hosszú, gazdag életutat, amit bejártál. És ünnepelni is fogom. De most megszakad a szívem. Örökre bennem cseng majd, amit még utolsó erőddel mondtál nekem: “Ki ez az aranyos ember? A legaranyosabb” – így búcsúzik Kata az édesapjától.
Kiemelt kép: Tv2
