A főzés Rácz Jenő és felesége között a legfőbb szeretetnyelv. „Jenő séf, szóval ezen nincs is mit magyarázni. De én is imádom etetni a családom – lelkendezik Gyuricza Dóra. – Mondjuk, mostanában sok olyat főzök, amit egyébként eddig soha. Ilyen a babgulyás is. De mivel a férjem és a lányom szeretik, természetesen megcsinálom. Kamilla egyébként is odavan a csülökért meg a sült kolbászért, pont, mint az apja! Így bővült a repertoárom. Meg persze a grízes tészta, a bundás kenyér és most már ugye a fánk is… – tréfálkozik. – És ha már itt tartunk, édesanyám süti a világ legfinomabb fánkját. Annyira jó, hogy inkább azt kérem tőle, ne süssön, mert képtelenség abbahagyni. A gyerekkorom íze.” „Bevallom, nekem nem, és különösebben nem is rajongok érte – ékeli közbe Jenő. – Mondjuk a farsangért sem, ha már itt tartunk” – nevet fel. „De most, hogy van egy lányunk, akivel meg jó móka lesz beöltözni, meg bölcsis, majd ovis farsangi mulatságra járni, ez változni fog – mondja mosolyogva már a férjének Dóri.- Jenővel mi különösen édesszájúak vagyunk, tehát például egy nyaralásnál minket sosem a főételek csábítanak, hanem a desszertes pult. Gond nélkül lecsúszik egy szelet torta mellé még négy gombóc fagyi is – magyarázza nevetve Dóri. – De becsületünkre legyen mondva, másnap az edzőteremben kezdünk, illetve a hétköznapokban, mint már említettem, odafigyelünk.”
Kiemelt kép: Borzi Vivien
