Az 52 éves Pokorny Lia például abszolút a mostban él, és nem is akarja a múltat minden áron a jelenbe vetíteni. „Egyszerűen az van, hogy el kell fogadni: van, ami ellen nem lehet küzdeni. Ilyen például az idő múlása. Engem sokkal nyugodtabbá tesz, ha nem azt keresem, ami nincs, hanem abban a világban keresem meg a helyem, illetve találom meg a szépségem és érzem jól magam, ami van.” Pokorny Lia kifejezetten büszke a korára és a külsejére is. „Én megdolgoztam ezekért az évekért, és pont ezért nem akarok húszéves arcot magamnak. De harminc- vagy negyvenéveset sem. Tudom szeretni magam úgy, ahogy vagyok. Persze az emberben van egy csepp szomorúság is, hogy az idő mulandó, de közben meg annyi dolog van, amit nem csinálhatnék, ha nem lennék annyi idős, amennyi vagyok. Egyszerűen nem értem volna meg rá.” Ugyanakkor nem ítélkezik azok fölött, akik nem úgy gondolkodnak, ahogy ő. „Mindenki el tudja dönteni, hogyan érzi jól magát a bőrében. Csak a kétségbeesést lenne fontos felismerni, és a pánikból történő kapálózást, mert az belülről mérgezi az embert.” A színésznő egyébként, noha most úgy érzi, rendben van magával, nem zárja ki az esélyét annak sem, hogy később lehet, neki is jólesne majd változtatni magán. „Bölcsen én már olyat sosem mondok ki, hogy soha. De jelenleg nem érzem szükségét semmilyen beavatkozásnak. Fogalmam sincs, tíz év múlva hogy fogom ezt látni, mert én tényleg a jelenben élek.”
Kiemelt kép: Bognár Bogi; Archív
