Benkő Péter 1992 őszéig – amíg Törőcsik Mari és Schwajda György át nem vette ott az irányítást – a Thália, majd Arizona Színház színésze volt. Benkőt a Bors kereste meg az után, hogy Zsurzs Kati a Bóta Caféban elmesélte, Törőcsik Mari hogyan rúgta ki személyesen a művészeket, negyedóránként magához rendelve az egész társulatot. „Eszem ágában sincs szegény Törőcsik Marit eláztatni, valószínűleg ő is egy áldozata volt az eseményeknek. Schwajda kitalálta, hogy egy művészszínházat akar csinálni a magyar színészet színe-javával, és a Pesti Broadwayn találták meg ehhez a megfelelő épületet – magyarázta a lapnak Benkő, miért lett kollégáival együtt ő is munkanélküli. – Az ötletet valószínűleg szegény Marit maguk előtt tolva tudták elfogadtatni.”
Benkő Péter elmesélte, a társulatból mindenkit utcára tettek, három-négy ember maradhatott statisztálni, akik nyugdíj előtt voltak: Bitskey Tibor, Kautzky József, Szabó Gyula. Benkő hozzátette, Törőcsik Mari valóban mindenkit egyenként behívatott magához. „Engem is, de nem mentem. Úgy jöttem el, hogy nem is beszéltünk egymással. Soha többet nem találkoztunk.”
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu
