Schubert Éva – Egy áramszünetnek köszönhetően lett végül színésznő

Egyszer megkérdezték tőle, a régi színészek szerinte miért váltak legendává. „Mert egy olyan kisugárzásuk volt, hogy csak rájuk lehetett figyelni – adta meg a tökéletes választ Schubert Éva, ami végül rá is érvényes lett. A színpadon túl is erős nő volt, remek humorérzékét pedig mindig megcsillogtatta. Pedig az élete nem indult könnyen. Apja elhagyta őket, édesanyja egyedül tartotta el a Down-szindrómás öccsével együtt. A második világháborút Erdélyben vészelték át. – Az volt életem legszebb időszaka! Bevillan egy kép: anyámmal és a rokonokkal feküdtünk a kertben, és én a többiek szórakoztatására híres színészeket utánoztam. Ők pedig nevettek, hogy milyen jól csinálom. Akkortájt gondoltunk először arra: lehetnék színésznő.” Végül francia–latin szakos tanárnak készült, bár beszélt németül és angolul is. Mégsem vették fel, mert egykor az apácáknál tanult… Végül az oktatási minisztérium beruházási osztályán lett titkárnő, társadalmi munkában pedig kultúrfelelős. Egy színielőadás áramszünetében ő oldotta a feszültséget, tartotta szóval a közönséget. Nagy sikert aratott, akkor javasolták neki: jelentkezzen a Színművészetire – fel is vették. A színházban találkozott első férjével, Zolnay Pál rendezővel. „Az a szerelmes bolond valamit babrált a lábamon, mielőtt kimentem a színpadra. Hát egy tábla Tibi csokoládét kötött a cipőmhöz, amit ma is annyira szeretek! Keveset kerestem, de a csokinak bele kellett férni a költségvetésbe.” Második férjétől, Verebes Károly színésztől született a lánya, Dóra. Habár a szocialista kultúra mindenható ura, Aczél György ki nem állhatta, a szakma és a közönség imádta. Ha nem kapott szerepet, darabokat fordított, színészetet tanított. Végül csak a csontritkulás kényszerítette ágyba. 86 évesen aludt el örökre.

Kiemelt kép: Ványi Ákos/fotocentral.hu