A zenészszakmában mindig is az volt a híre Szigeti Ferencnek, hogy ért a pénzhez, úgyhogy ő lenne az utolsó, akiről feltételeznénk, hogy valaki „lehúzza”. Márpedig ez történt. A 74 éves rockikon maga meséli el, hogyan babrált ki vele egy fapados légitársaság. Minap közzétett posztja mellesleg kellemes olvasmány, ezért nem is „faragunk” rajta.
„A Wizz Air jó repülőtársaság. Szépen röpülnek a gépeik. Újak, tiszták. Arra is ügyelnek gondosan, hogy az összetartozó párok nehogy véletlenül egymás mellé üljenek. A bőröndökre is odafigyelnek erősen. Kézipoggyászként személyenként csak egy db. 40 × 30 × 20 cm-es kis koffer vihető fel díjmentesen a fedélzetre. Erre alaposan fel is készülnek Ferihegyen. Két szúrós tekintetű, marcona asszonyság tüsténkedik KFKI-s virító mellényben a bejárat oldalán, és egy sablonba kell beleerőltetni a kis koffert. Bele is fér, ám valahogy felül kicsit kilóg. Asszonyság előránt egy colstokot, és villámmozdulatokkal leméri a bőröndke magasságát. Ez 42 cm!! Határozottan, ellentmondást nem tűrő hangon jelenti ki. De hát a múlt héten vettem, direkt a Wizz Air-re méretezett cuccot az egyik legnagyobb áruházban… Motyogom én zavartan. – Látja, nem??! – harsog. – Két centivel nagyobb! Nem látom, mert azonnal összecsukja a colstokot, és elrakja. – Jó, mondom én béketűrően, csak kibírom a két centi különbséget, mennyi lesz az? 23 180 Ft. Egyszerűen nem akarom elhinni… Biztos rosszul értettem. – Kérem? − Huszonháromezeregyszáznyolcvan forint!! Süket?!
Oly magabiztosan kimondja, hogy csak lemeredve nézem. A plusz két centi?? − Igen! Ott a pult, mivel fizet, kápé vagy kártya?! – Na de… Mondanám, de már a következő utassal foglalkozik, aki remegő lábakkal várja a saját sorsát… A pulthoz lépek, és próbálkozom az ott sürgölődő másik marcona nőnél, aki meg sem hallja, amikor azt próbálom elmotyogni kétségbeesetten, hogy a nagy, húszkilós feladott bőröndömre fizettem pont ennyi pénzt! Két centi túllépésért ez nem sok kissé? Rám se néz… − Mivel fizet? Közben már firkálja is kézzel a számlát, amint természetesen nincs rajta a + 2 cm különbség, csupán a dátum, valami kód és a fizetendő összeg. A számla kiállítása 10 másodperc – látni is, ahogy ez kinéz –, és már tartja felém a terminált. – Hol a kártyája?! Ne tartsa fel a sort, sietni kell, a repülő mindjárt indul! Gyerünk!! – Nincs mit tennem már, odatartom a telefonomat, egy csilingelés, és lám, máris lehúztak 23 180 forinttal… a tulajdonképpeni semmire. Hát kérem, így kell ezt csinálni Wizz Air-éknél… klassz. Ügyes, na…
Ui: Az utazás azért jó volt, és amúgy visszafelé semmi gond nem volt a kis kofferrel. Érdekesen összehúzódhatott egy hét alatt két centit…”
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu
