Halló, itt Balaton! – ez volt a címe annak a műsornak, amiben először állt együtt színpadra Hofi Géza és Koós János 1967-ben. Itt kezdődött duójuk sikersorozata és a barátságuk is. „Egy alkalommal Siófokon léptünk fel számos színésszel, énekessel. Este tábortüzet raktunk, és a többi művésszel közösen elkezdtünk borozni, szalonnát sütni – írta a táncdalénekes a Koós kapitány képtelen képes könyve című önéletrajzi művében. – Éppen egy orosz kórus tagjait parodizáltam, és egyszer csak mellém ugrott az a különös fiatalember, és se szó, se beszéd, bekapcsolódott a műsorba. Pontosan ott folytatta, ahol én abbahagytam, majd én ott, ahol ő, aztán együtt tökéletes összhangban. Ekkor Bilicsi Tivadar fejéből kipattant a szikra: ’Gyerekek! Ez remek! Kitűnő! Ezt muszáj lesz színpadra vinnetek! Ebből akkora siker lesz, amilyet a világ még nem látott!’” Igaza lett, egy ország rajongott értük. „Folyamatos diadalút volt az egész… Soha nem kellett műsorszámok kitalálásával bíbelődnünk, mire elfogyott két üveg bor – ez pedig igazán nem volt sok idő –, már tudtuk, hogy az aznap este miről fog szólni. Próbálni nemigen próbáltunk. Felesleges volt. Hofi barátsága és erős egyénisége segített abban, hogy merjek én is olyan közvetlen és barátságos lenni, mint amikor még a saját szórakoztatásunkra csináltuk” – írta Koós. „Képletesen szólva, a Koós János lapjaiban ugyanolyan színek voltak, mint az enyémben. Ő rendelkezett azokkal az összetett készségekkel, amelyek nélkülözhetetlenek a showman számára. Muzikalitása elsőrangú, mimikája változatos, rögtönzőkészsége biztos, egyszóval ideális partner, akivel együtt még sok érdekes elképzelést tető alá hozhatok” – dicsérte Hofi jóbarátját 1969-ben a Népújságnak. Egy idő után azonban a duó kíváncsi volt arra, külön-külön is sikeresek lesznek-e. Elváltak útjaik, de magánéletükben barátok maradtak, és mindig őszintén tudtak örülni a másik sikerének is.
Kiemelt kép: Story-Best Magán/fotocentral.hu
