Vegyipari technikumba járt, de már diákként sem a kémia foglalkoztatta. „Igazából 18 évesen kellett volna érettségizni, de annyira szerettek, hogy a harmadik osztályt kétszer járatták velem. Érettségizhettem volna, de előtte három tárgyból, szerves kémiából, szervetlen kémiából és matematikából megbuktam, és nem kerültem oda az érettségire” – mesélte Korda György a Nagy Szám című tévéműsorban, és azt is, hogy akkor már az éneklés, a színpad fontosabb volt, mint a vegyipar. Pedig a családjából senki nem volt előadóművész, sem az édesapja, sem az édesanyja nem értett a zenéhez.
Mindössze 19 éves volt, amikor elkezdett énekelni, énektanárhoz, Vécsey Ernő zeneszerzőhöz, zenepedagógushoz járt. Első fellépéseire sem kellett sokat várnia. „Az Országos Rendezvényirodának volt egy karácsonyi műsora, ma úgy hívnák, hogy Ki mit tud?, vagy Csillag születik, akkor, 1958-ban az volt, hogy Kit hozott a mikulás?, és ezen a tanárom benevezett, az ő egyik, Az igazi jazz című dalát énekeltem. Negyven forintot kaptam érte” – mesélte Korda, aki nem sokkal később már Dorog felé robogott a vonattal egy szilveszteri fellépésre, a Bányász Étterembe. „A szüleim kivittek az állomásra, kis zöld vulkánfíberes bőröndömmel, és az érettségire készített sötétkék ruhámban. Nem volt más ruhám. Vittem magammal a kottámat, szerettem volna próbálni, de már mindenki holt részeg volt. Hogy próbáljak így? A zongorista ledőlve ott a zongorán. Mondom, Jézus Mária, mi lesz itt? Hogy énekelem én el a Vécsey dalaimat? Álltam ott szerencsétlenül, egyszer csak az egyik ember megsajnál, azt mondja, fiam! Azt énekeld el: Vörösbort ittam az este, angyalom, ragyogóm. Nagy sikerem lett. Még két hétig ott tartottak. Hát így indultam én el.” A többi pedig már zenetörténelem, sok száz dal, több millió eladott hanglemez, hihetetlen siker és hírnév, rengeteg fellépés, országhatáron innen és túl.
Kiemelt kép: Archív
