Amikor valaki úgy kezdi a mondatot…
hogy ezt nem lehet, a hátamon futkos a hideg. Bárki is mondja, legyen az például egy szerelő vagy kolléga, ezt a szót nem ismerem. Olyan nincs, hogy nincs, mindig lehet valahogy, és ezt általában be is bizonyítom nekik.
Egy napom se telhet el…
beszélgetések nélkül. Baráti beszélgetés, szakmai beszélgetés… mindegy, nekem lételemem a beszélgetés. Aztán miután lelőnek, csendben maradok…
A legnehezebb azt kimondani…
hogy nem. Nehéz szó. Általában mindenre igent mondok, és őszülő halántékkal tanulok nemet mondani. Olykor vannak sikerélményeim is ezen a téren.
Ha egyszer nagypapa leszek…
biztos nagyon elkényeztetős, rossz nagyapa leszek, és ezzel ki fogom váltani a szülők haragját. Egyébként még egy kicsit barátkoznom kell a nagypapaság gondolatával, de van pár évem addig.
Azokra a felkérésekre mondok igent…
amelyekben látok valami kihívást, érdekességet, izgalmat, és amikben sikert tudok majd elérni. Persze vannak élethelyzetek, amikor a pénztárca dönt.
Ha hibázom…
megpróbálok rájönni, én voltam-e a hibás abban, hogy így alakultak a dolgok. Ha igen, tudok elnézést kérni.
Magyar James Bondként…
próbálok, ha máshogy nem is, de hangban megfelelni ennek a nagyon kedves rajongásnak. Legutóbb épp tegnap kért meg valaki, hogy mondjam neki: a nevem Bond…
Kedvenc reggelim…
kávéval kezdődik. Tudom, rossz szokás, de enélkül nem indul a reggel! Kedvencem a pirítós eperlekvárral.
A gardróbomban…
ingből és zakóból van a legtöbb. Lelkileg és fizikailag is inges és zakós alkat vagyok. Több száz darabom van belőlük.
A Balaton…
nekem a nyaralás, a pihenés helyszíne. Szinte egész nyáron a nyaralómban vagyok.
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu
