A takarítás…
teljesen kikapcsol, és amikor túl sok mindenen agyalok egyszerre, biztos, hogy takarítani kezdek.
Több lábon állok…
ami elengedhetetlen a mai világban. Ez pedig olyan rejtett képességeket hoz ki belőlem, amiről nem is tudtam, hogy léteznek. Jelenleg drámaórákat tartok egy általános iskolában, és nagyon élvezem a munkát.
Az előítéletek…
olykor beigazolódnak, de akkor is érdemes egy másik szemszögből is megvizsgálni a dolgokat.
Sokat küzdök…
azzal, hogy ne befolyásoljon az emberek véleménye, és csak azokra a kritikákra koncentráljak, amik építő jellegűek.
Akkor mondok igent egy szerepre…
ha úgy érzem, hogy kihívást jelent. Szeretek szabadúszó színésznő lenni, új társulatokat megismerni. A pandémia alatt lett volna igényem arra, hogy egy társulathoz tartozzak. Végül másképp alakult, és utólag ennek már örülök.
Nekem a Balaton…
a gyerekkoromat idézi.. Nosztalgiából vissza szoktam menni Fülére is, ahol nyaralónk volt. A testvéremmel is jártam ott. Egy nagyon kedves férfi vette meg a házunkat, körbejárhattuk, jó kezekbe került. Balatonfüredre is szívesen járok.
Édesapámtól örököltem…
a színház iránti alázatot, és ez minden munkafolyamatra vonatkozik. Az egésznek az emberi oldala is fontos. Ezenkívül örököltem a humorát.
Nagy vágyam…
visszamenni Balira. Egyszer már jártam ott az apukámmal olyan tizenhárom-tizennégy éves koromban, és ha lesz gyerekem, én is szeretném megmutatni neki azt a helyet.
A boldog párkapcsolatért…
kompromisszumokat kell kötni. Erős személyiségem van, mindenről megvan a véleményem, de időnként fejet kell hajtani. Az én szerelmem is, ha kell, a sarkára áll, viszont meg kell találnunk a középutat, hogy ne nyomjuk el egymást. Úgy érzem, kiegészítjük a másikat.
Még soha nem próbáltam…
a tandemugrást. Régóta érdekel, bár lenne bátorságom hozzá…
Kiemelt képek: Ványi Ákos, Toroczkay Csaba/fotocentral.hu
