Vecsei H. Miklós korosztálya egyik legtehetségesebb, legtöbbett foglalkoztatott színésze, ugyanakkor sokáig nem volt arról meggyőződve, hogy a színészet eléggé hasznos hivatás-e a társadalom számára. „Az én szüleim szociális munkások. Gyermekkorom nagy részét hajléktalanszállón töltöttem, ez azért is jó, mert borzasztó lelkiismeret-furdalásom van néha, hogy nem azzal foglalkozom, amivel kéne. Nem segítek eleget és közvetlenül az embereknek. Volt azonban egy előadás az életemben, amikor rájöttem, a színház is tud segíteni, ez is tud hivatás lenni. Olyan részét szólítja meg a léleknek, amihez nagyon nehéz a bejárás” – mondta a SundayBrunch című műsorban.
A fiatal színész öt éven át, 2015-től 2020-ig volt a Vígszínház tagja, többek között ő játszotta Nemecsek Ernőt a nagy sikerű A Pál utcai fiúk című előadásban. Aztán elhagyta a teátrumot, de mint mondja, távozásának nincs köze az intézményt akkoriban sújtó botránysorozatnak. „Akkoriban annyira szét volt esve minden, hogy egyszerűen nem találtam ott az identitásomat, és nekem ez hiányzott. Szerettem volna egy olyan csapat része lenni, aminek van identitása. Jó érzés ezt megtalálni újra a távozásom után.” A színház korábbi és jelenlegi vezetőjéről is összességében jó véleménnyel van. „Én az Enikőt érintő konfliktusoknál mindössze egyszer voltam jelen, és akkor nagyon komolyan kértem, hogy nézzen magába vagy beszélgessünk. De alapvetően én őt is szeretem, csak tudom, hogy sok nehézséggel küzdött. Rudolf Petit pedig nagyon szeretem. Nagyon jó embernek tartom, ő békét jött hozni a Vígszínházba.”
Megbánta a szereplést
Úgy érzi, mióta szabadúszó, több ideje van magára és megfontoltabb döntéseket hoz. Korábban ez nem féltétlenül volt rá jellemző. Például a Csak színház és más semmi című sorozatban való szereplést kifejezetten megbánta. „Borzasztó voltam benne, semmi közöm nem volt a szerephez, amit osztottak rám. De legalább itt megismertem Csányi Sándort és Schell Juditot, akikre azóta is gyakran gondolok.”
Kiemelt képek: Birton Szabolcs, Olajos Piroska/fotocentral.hu
