Nagy-Kálózy Eszter a Játszó-társak című műsorban vendégeskedett, ahol édesanyja is szóba került. Kiderült többek között, hogy anyukája volt az egyik legnagyobb rajongója, aki épp a lányával volt, amikor a színésznő Kossuth-díjat kapott, de ennek örömét sajnos már mégsem tudta megélni. „Anyukám akkor már igazán nem volt jól. Péter (férje, Rudolf Péter – a szerk.) hívott fel, hogy kaptam egy borítékot, és hogy felbonthatja-e. Ekkor anyukámmal voltam. Mondtam, hogy persze, bontsa fel, tudjuk meg, hogy mi van benne. Azt mondta a telefonba, hogy Kossuth-díjra terjesztettek fel. És hát ez hihetetlen nagy öröm, és ott voltam anyukámmal, próbáltam neki elmondani. De szerintem nem volt abban az állapotban, hogy ő ezt igazán megértse, hogy ez micsoda. És csak azt mondta, hogy ’na, jó.’ Nem tudom, hogy ő felfogta-e akkor, hogy miről beszélek. Közben nagyon jó, hogy ekkor épp együtt voltunk, és hogy neki mondhattam el elsőként” – emlékezett vissza a színésznő, és nem tudta visszatartani a könnyeit.
Majd arra a kérdésre, hogy a pályája során az édesanyja dicsérte-e, büszke volt-e rá, határozott igennel felelt. Mint mesélte, anyukája mindig is színésznő szeretett volna lenni, és bár az álma nem teljesült, végtelenül örült annak, hogy a lányának viszont igen. „Soha nem éreztem azt, hogy ő áldozatnak éli meg ezt az egészet, hogy például a körülmények nem voltak olyanok, hogy ő egyáltalán továbbtanulhasson. De játszott ilyen üzemi színjátszó körökben, tehát azért kacérkodott ezzel a dologgal. Később is, amikor már tudta, hogy nem lesz belőle igazi színésznő. Gyönyörűen beszélt erről a pályáról, anélkül, hogy valójában ismerte volna. De azt, hogy miként lehet megérezni a közönség jelenlétét, és hogyan tud a közönség vele együtt lélegezni, azt igen, arról tudott mesélni. Hogy milyen érzés, amikor megríkatod őket, amikor veled nevetnek, és ezzel el tudott engem varázsolni. Szerintem egyébként roppant elfogult volt velem. Neki minden csodálatos volt, amit csináltam, még akkor is, ha én azt gondoltam, nem sikerült úgy…” – tette hozzá már mosolyogva.
Kiemelt kép: Olajos Piroska
