Egerben 2007-ben kezdődött a barátságuk. Fekete Györgyi akkor már egy jó ideje ott játszott, ott nevelte fel lányát, Fannit, Járó Zsuzsa pedig akkor szerződött a megyeszékhelyre. Egy nyári összejövetelen mutatták be őket egymásnak, nem sokkal az évad kezdete előtt. „Emlékszem, kezet fogtunk, köszöntünk, aztán mentünk tovább. Micsoda kölcsönös ellenszenvet éreztünk, és aggódtam, csak nehogy az én öltözőmbe kerüljön” – mesélte korábban Györgyi. „Eltartott ez egy ideig, aztán egy borzalmas próbán közel ültünk egymáshoz, és hangosan felsóhajtottam, hogy ez egy rémálom – tette hozzá Zsuzsa. – Györgyi erre azt válaszolta, pont így gondolom én is. Felnevettünk, és azt mondtam, akkor mi jóban leszünk.” Hát így kezdődött a két művésznő barátsága.
Egerben a színészházban egy emeleten laktak, ezután átugrottak egymáshoz, beszélgettek a próba szüneteiben, előadás után. A barátság csak erősödött, amikor megszületett Zsuzsa kislánya, Juli. „Tulajdonképpen abban az időben együtt neveltük Györgyivel. Két hónapos volt, amikor az üvöltő lányomat kinyújtott kézben átvittem hozzá, hogy itt van, csinálj vele valamit, én elmegyek. Kellett egy fél óra énidő.” „Mondtam is, Juli, nem olyan gonosz a te anyukád! Amúgy akárki akármit mond, erre minden anyának szüksége van. Úgyhogy vittem helyette Julit sétálni, a legnagyobb kátyúkon át, mert csak akkor aludt el, ha zötyögött alatta a babakocsi. És ha zaj volt, ugye, mindig bekapcsoltuk a porszívót, meg a hajszárítót, csak így tudott pihenni. Később, amikor már mindketten Pesten éltünk és dolgoztunk, akkor is sokat vigyáztam Julira.” „Bizony, amikor egyszer megkérdeztem a kétéves lányomat, hogy kik a családunk tagjai, Györgyit is felsorolta, ma is imádja. Amúgy nekem meg az ő lányával remek a kapcsolatom, hallgat a tanácsaimra, kikéri a véleményemet, és leugatom a fejét, ha kell, ugyanis igencsak hasonlítunk egymásra.”
Kiemelt kép: Nagy Zoltán/fotocentral.hu
