„A szülei megeskettettek, hogy csak akkor vehetem el Ginát, ha hagyom, hogy befejezze, elvégezze a középiskolát. Ígéretet tettem nekik, pedig tudtam, hogy nem fogom tudni tartani magam ehhez, nem tudok várni másfél évet. Nekem nemcsak egy asszonyra, hanem egy anyára is szükségem volt, aki segít a fiam nevelésében. Nem volt más választásom, megszöktettem a feleségemet, ami annyit tesz, hogy onnantól az én felelősségem, hozzám tartozik. Több mint két hét telt el, míg valamelyest csillapodtak a kedélyek, majd nem sokkal később összeházasodtunk, Gina pedig magántanulóként fejezte be az iskolát. Így otthon is a segítségemre tudott lenni a háztartás vezetésében, a gyereknevelésben és az asszonyi kötelességei ellátásában, valamint a tanulmányait is be tudta fejezni. A szülei nagyon megharagudtak rám a szöktetés miatt, úgy érezték, kijátszottam őket, de nem volt más választásom. Ma sem bánom a döntésemet. Ez egy kegyes hazugság volt, ami a közös életünket szolgálta. Azóta viszont mindig, minden körülmények között őszinte vagyok vele.”
Kiemelt kép: Archív
