Halló, itt Balaton! – ez volt a címe annak a műsornak, melyben először állt együtt színpadra Hofi Géza és Koós János. A helyszín Siófok, az időpont pedig 1967 nyara volt. Ekkor kezdődött duójuk sikersorozata és a barátságuk is. „Egy alkalommal Siófokon léptünk fel számos színésszel, énekessel. Este tábortüzet raktunk, és a többi művésszel közösen elkezdtünk borozni, szalonnát sütni” – írta a táncdalénekes a Koós Kapitány Képtelen Képes Könyve című önéletrajzi művében. Azt írta, ő éppen egy orosz kórus tagjait parodizálta a többieknek, s egyszer csak mellette termett Hofi Géza. „Egyszer csak mellém ugrott az a különös fiatalember, és se szó, se beszéd, bekapcsolódott a műsorba. Pontosan ott folytatta, ahol én abbahagytam, majd én ott, ahol ő, aztán együtt, tökéletes összhangban.” Ekkor Bilicsi Tivadar fejéből kipattant a szikra: „Gyerekek! Ez remek! Kitűnő! Ezt muszáj lesz színpadra vinnetek! Ebből akkora siker lesz, amilyet a világ még nem látott!”
Ami ezután jött, a színháztörténelem része és két ember barátsága. „Soha nem kellett műsorszámok kitalálásával bíbelődnünk, mire elfogyott két üveg bor – ez pedig igazán nem volt sok idő –, már tudtuk, hogy az aznap este miről fog szólni. Próbálni nemigen próbáltunk. Felesleges volt” – írta Koós. „Képletesen szólva a Koós János lapjaiban ugyanolyan színek voltak, mint az enyémben. Ő rendelkezett azokkal az összetett készségekkel, melyek nélkülözhetetlenek a showman számára. Muzikalitása elsőrangú, mimikája változatos, rögtönzőkészsége biztos, egyszóval ideális partner, akivel együtt még sok érdekes elképzelést tető alá hozhatok” – dicsérte Hofi jóbarátját már 1969-ben a Népújságnak adott interjújában.
Egy év múlva azonban a duó kíváncsi volt arra, külön-külön is olyan sikeresek lesznek-e, ezért elváltak. Akkor még csak ideiglenesen, de már előrevetítette azt, ami elkerülhetetlenül jött. Hogy pontosan mi történt a két ember közt, azt még Koós lánya, Réka sem tudja. „Hofi szeretett volna önálló esteket, talán jobban is, mint apukám, de hogy pontosan mi is történt köztük, azt én ugyan tudom, de ennyi év távlatából felesleges róla beszélni” – mondta korábban a színésznő, és hozzátette, hogy nem szakadt meg teljesen a kapcsolat közöttük. „Apukám nem volt haragtartó ember, tudott Hofiról, ha már nem is elsőkézből. Követte az előadásait, hallgatta a rádióban, nézte a tévében és szívből tudott örülni Hofi sikereinek. Én soha nem hallottam, hogy egy rossz szót is mondott volna róla, sőt, igen megviselte Hofi halála 2002 tavaszán, hiszen olyan fiatalon, 65 évesen ment el.”
Kiemelt kép: Archív
