Tánctanárként is szép karriert futott be külföldön, kislányának édesapja, Géza azonban magyar. A családalapítás után így újra kellett terveznie az életét. „Amikor terhes lettem, már akkor azt kérdezgették tőlem, mi lesz majd ezután – meséli Zita. – Azt találtam ki, hogy összevonom az óráimat, és így tudom folytatni a tánctanítást is kint. Azt a tempót már egyébként sem bírnám, amit a gyerekvállalás előtt. Nagyon intenzív edzéseket tartottam napi 3 órában. Szerencsére Európán belül már nincsenek távolságok, így csak logisztika kérdése, hogy mindezt meg tudjam oldani. Tulajdonképpen szerencse, hogy későn lettem édesanya, mert így a tánckarrierem szépen ki tudott futni, jól összerakta ezt nekem az élet.”
Zita kislánya, Lili hamarosan egyéves lesz. „Egy baj van a késői anyasággal, hogy fizikailag nehezen viselem. Egy 8 kilós gyereket már nem könnyű emelgetni, és az alvás is nehezebben megy. 40 felett már sokkal fáradtabb az ember. Szerencsére Lili jó, nyugodt baba – mondja Zita. – Imádja a zenét. Sokat énekelek neki, mondókákat mondok, és ez mind fejleszti a ritmusérzékét. Ha ülünk a kocsiban, és nyűgös, akkor beteszek neki valamilyen zenét. Michael Jacksontól és Krisz Ruditól mindig megnyugszik, és utána csendesen nézelődik ki az ablakon, mozizik. Kisbabaként nem szoptattam, és az a speciális kötődés kimaradt, amit ez jelent anya és gyerek között. Ezt ölelésekkel pótoltam, és ezt azóta is nagyon igényli: állandóan rajtam akar csüngeni.”
Kiemelt kép: Fülöp Dániel
