Majd’ 20 éven át ő nevelte Csengét, szinte minden percéről tudott. „Nem könnyű elfogadni, hogy a lányom már felnőtt nő – magyarázza a színésznő. – Nem tudom azzal nyugtatni magam, hogy nem lesz baja. Csupán bízom abban, hogy a szárnyaim alatt töltött idő során megadtam neki mindent erkölcsileg és érzelmileg, ami biztos alapot adhat az életre. Az is igaz, hogy mivel teljesen más személyiség, sosem akartam ráerőszakolni semmit. Egyetlen dologhoz ragaszkodtam: nem hazudunk egymásnak.”
Csenge élvezi a felnőttséggel járó önállóságot, de sok mindenben kikéri még édesanyja véleményét. „Mindig is cinkos barátnők voltunk, és ez nem változik azzal, hogy felnőtt. Ettől függetlenül mindig is nagyon tudtunk vitatkozni, képesek vagyunk ordibálni is egymással. Persze egy idő után rászólok, ha úgy beszél velem, mintha ő szült volna engem. A viták hevében próbálok uralkodni magamon, és nem úgy visszaszólni, mint egy tűzokádó sárkány. Azt is be kellett látnom, hogy a kapcsolatunk minősége nem függ attól, milyen gyakran látjuk a másikat – jelenti ki Nelly. – Az interneten vezetett naptárunk közös maradt, így pontosan tudjuk, hol jár, mit csinál a másik.”
Bármennyire is rajong édesanyjáért, Csenge fejében meg sem fordult, hogy színésznő legyen. Látta édesanyja hivatásának árnyoldalát is. Hogy mi mindent tapasztalt kislány korában, és miért nem akar színész lenni, kiderül a Story már kapható tavaszi különszámából.
A Story tavaszi különszámát keresse az újságárusoknál!
Kiemelt kép: Schumy Csaba
