Csala Zsuzsa színésznővé válása igazán fordulatos történet. Két nővére és édesanyja azért dolgoztak, hogy ő mint legkisebb testvér tanulhasson és vigye valamire az életben. Apja hátrahagyva családját, a tengerentúlra disszidált, és mint a színésznő egy későbbi interjújában elárulta, csekély emléke, kötődése fűzte őt életében az édesapjához. Csala Zsuzsa sosem érettségizett le, ugyanis mindössze 16 éves volt, amikor korkedvezménnyel felvették a Színművészeti Főiskolára, ahová a Madách Színház akkori főrendezője, Pártos György unszolására adta be a jelentkezését, aki egy iskolai darabban látta őt. A színésznő egy interjúban később felidézte, az egykori direktor azért szorgalmazta, hogy a tinédzser Csala Zsuzsa már az iskola befejezése előtt menjen főiskolára, mert hozzá hasonló karakterekből, komikákból nem volt akkoriban utánpótlás. A színésznő utólag bevallotta, szíve szerint leginkább tragédiákban szerepelt volna, azonban a főiskolán már az elején a világirodalom klasszikusait tanították a tanulóknak, ő pedig egyik darabban sem érezte a helyét, vagy hogy bármelyikben lenne neki való szerep. Egykori tanára, Bánki Zsuzsa azt mondta neki, ha lead néhány kilót – már akkor is kerekded idomai voltak, saját bevallása szerint mindig is dundi volt –, lehet belőle drámai színésznő, akár még a női főszerepet is eljátszhatja a Romeo és Júliában. Ez nagyon jólesett a színésznőnek, komolyan is vette tanára szavait, viszont tragikákból, naivákból Dunát lehetett rekeszteni, komikákból nem. A szükség pedig nagy úr, így hiába ábrándozott drámai szerepekről, nevettető lett belőle – annak ellenére, hogy harmadéves korában kirúgták a főiskoláról, miután kifigurázta az egyik tanárát. Mégsem lehetett oka panaszra, hiszen az egyik legnépszerűbb hazai komika vált belőle. Negyven évig volt tagja a Vidám Színpadnak, amire nemcsak munkahelyeként, de családjaként is tekintett.
Kiemelt kép: Story-Best x Archívum
