A harmincas-negyvenes évek legnagyobb férfi sztárja Aradon született 1902. január 31-én: apja 53, anyja 17 éves volt, és még nem is házasok. Édesanyja vasutasnak szánta, ám ő beleszeretett a némafilmbe, és eldöntötte, színész lesz. Vágya sok-sok nehézség után sikerült, mozisztár lett, de igazi szerelme a színpad maradt. A munka, a siker, a népszerűség hatalmas teher lett számára, az alkoholba menekült, ahonnan csak a szerelem menekítette ki.
Hogy miként alakult ez a szerelem, mennyi akadályt kellett legyőznie, arról már a korabeli sajtó is beszámolt: „A közeli napokban érdekes házasságkötés színhelye lesz az V. kerületi anyakönyv-vezetőség. Jávor Pál, a Vígszínház népszerű, fiatal szerelmes hőse veszi feleségül Landesmann Márknak, a legnagyobb magyar nagyvágó cég tulajdonosának leányát, Landesmann Olgát. A házasságkötésnek romantikus előzményei vannak. Jávor Pál minden premierjén megjelent az egyik zenekari zsöllyesor sarokülésén egy elegáns, fiatal hölgy, aki lelkesen tapsolt az akkor még szárnyait bontogató ifjú művésznek. Jávornak feltűnt a lelkes és csinos néző, s úgy adódott, hogy egy társaságban személyesen is megismerkedett vele. A kedves, szellemes fiatalasszony és a Vígszínház amorosója azontúl gyakrabban találkoztak, s az ismeretségből szerelem lett. A konzervatív polgári család, mikor tudomást szerzett leányuk vonzalmáról, a végletekig ellenezte a tervezett összeköttetést, de leányuknak, aki elvált asszony – első férje Schmolka Lipót volt, akitől két gyermeke is van, egy kisfiú és egy kisleány –, nem tilthatták meg, hogy jövendőbelijével érintkezzék, s ezért a család úgy próbált célt elérni, hogy Jávort figyelmeztették az egyik családtag által, hogy amennyiben Landesmann Olgát feleségül veszi, a család őt mindenből kitagadja. Jávor erre mindössze ennyit felelt: ’Nem érdekel, keresek annyit, hogy egy asszonyt el tudjak tartani…’”
1934. július 24-én házasodtak össze, egy pasaréti villában élték boldog, kényelmes családi életüket. Mindennek a világháború vetett véget, ami alatt gyakran megalázták Jávort felesége zsidó származása miatt, és még munkát sem kapott. 1944. október 15-én, a nyilas hatalomátvétel napján sokakkal együtt őt is elfogták, a sopronkőhidai fegyházba szállították, majd Németországba hurcolták, ahonnan az amerikaiak menekítették ki. Idehaza az új vezetés nem engedte többé színpadra lépni, a filmszerepet sem kapott. Úgy döntött, féléves amerikai turnéra megy. 11 év lett belőle.
Az Újvilágban sok megpróbáltatás érte, szerepet nem kapott, a kudarc újra az alkoholhoz űzte, de Olga mindenben kitartott mellette. Turnéi szüneteiben az asszony árulta a lemezeit, ő pedig portásként dolgozott. Lélekölő hányattatások után 1957-ben tért haza, nagy reményekkel. De sokáig nem örülhet, gyomorrákot diagnosztizálnak nála. Halála előtt a Városmajori Kórház kertjében egy cigányzenekar játszotta el kedvenc nótáit, csak hogy még egyszer vigadhasson. Pár nappal később, 57 évesen örökre lehunyta a szemét. Látványos, színpadias temetése volt, koporsóját tízezrek fogták közre. A fővárosban megállt a forgalom, az emberek zokogtak, és a koporsó után kullogó cigányprímások is szomorúan húzták Jávor legkedvesebb nótáit.
Kiemelt kép: Archív
