Jo Nesbø igazi világsztár. Nem csoda, hogy az új regényét, a Vérségi köteléket reklámozó szerzőt, aki Londonból érkezett Budapestre, több száz rajongó várta kitartóan, a gépe másfél órás késése ellenére.
Magányos műfaj
A könyvborítókon visszaköszönő képei alapján robosztusabbnak tűnik, élőben vékonyabb és alacsonyabb, ám a norvég író 64 évesen is feltűnően fitt és sportos. Nem csoda, hiszen volt profi labdarúgó is, hobbija pedig a sziklamászás, amelyben kiemelkedő eredményeket ért el. A legutóbbi megmérettetésre például három éven át készült. Hogy van-e közös a sziklamászásban és a regényírásban? Egy biztosan: mindkettő magányos műfaj. „Amikor egy nagyszerű mondatot leírsz, senki nem tapsol a szobában. Azért jó az írást kombinálni a zenéléssel (Nesbø a Di Derre nevű norvég pop-rock zenekar oszlopos tagja – a szerk.). Számomra az a tökéletes nap, amikor megszülök pár jó mondatot, majd fogom a gitáromat, és az oslói klubunkban játszom a bandámmal. A koncert végén pedig felcsendül az igazi taps. Egyébként mindenkinek javaslom, hogy napi szinten jutalmazza meg magát valamilyen teljesítményéért. Sőt néha egy kapcsolatban ágyba bújás után is meg kell egymást tapsolni, lélekemelő” – viccelődött Csepelyi Adrienn kérdéseire válaszolva.
A budapesti könyvbemutatón:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A lánya nem olvassa a krimijeit
Jo Nesbø nem igazán szeret beszélni a magánéletéről. Újságírót is ritkán enged fel magához. Tíz éve azonban a New Yorker nevű amerikai magazin riporterével kivételt tett. A cikkből kiderült, hogy az író egyedül él egy kétszintes lakásban Oslo előkelő Majorstuen negyedében. A földszinten található a hálószoba, az ágy felett egy nagy fénykép lóg a teliholdról. A felső szintre, amely akkor egy konyhára, egy nappalira és az irodájára volt osztva, élénkpiros csigalépcső vezet. A hatalmas íróasztal, amelyet daruval kellett beemelni, Oslo tetődzsungelére és a város határában lévő hegyekre néz.
A lánya, az akkor 14 éves Selma, még az édesanyjával lakott Nesbø közelében. Az asszonyt az író soha nem vette feleségül, és csak annyit volt hajlandó mondani róla, hogy „nem szereti a reflektorfényt.” Most Budapesten az Index újságírójával már közlékenyebb volt. Selma ma már 24 éves ifjú hölgy, akiről édesapja annyit elárult, hogy nem rajong a krimijeiért. „A gyerektörténeteimet elolvasta, mert azokat is írtam, de a krimiket nem. Ahogyan az édesanyám sem. Pedig amúgy mindketten falják a könyveket.”
Zajban jobban megy az írás
Bármennyire is pazar környezetben alkothat, azt is elmesélte, hogy amikor annak idején a luxuslakásba költözött, mindenhol jött az ihlet, csak a grandiózus íróasztalnál nem. Ezért gyorsan lement a közeli kávézóba, ahol a zajban már felszabadultan alkothatott. Az írói vénát, pontosabban a történetmeséléshez elengedhetetlen tehetséget, mint mondta, a családjától örökölte. „Azt hiszem, ilyen tekintetben sérülten jöttem világra. Emlékszem, egyszer az iskolában fogalmazást kellett írni Egy éjszaka az erdőben címmel. Az én történetemben végül senki nem jött vissza az erdőből. Az édesanyám fel is hívta a tanáromat, kicsit aggódott értem.”
Egy kérdésre válaszolva, azt is elárulta, hogy az összes véres krimijelenete ellenére boncoláson még nem járt, boncteremben, ami tele volt emberi testrészekkel, azonban igen. „Hatalmas, formalinnal teli kádakban tárolják őket, fejeket, kezeket, lábakat, combokat nézegettünk. Emlékszem, feltűnt egy láb egy nagyon személyes tetoválással. Akkor döbbentem rá, hogy úristen, itt valós emberek testrészeit nézegetem. Furcsa volt, mert korábban azt hittem, hogy a bonctermi látogatás, illetve az ezzel járó hanghatások inkább horrisztikus összhatást keltenek majd bennem, és hogy félelmetes vagy groteszk lesz számomra az élmény. De az az igazság, hogy inkább mélyen megindított, majdnem elsírtam magam. Az egyetlen gondolatom az volt, hogy egy másodperc alatt leéljük az életünket, aztán ez marad belőlünk…”
Főhőse a frászt hozta rá
Mint minden író, ő is sokat merít a környezetéből. Harry Hole (a regényeiben visszatérő detektív főhős – a szerk.) például annak a falunak volt a rendőre, ahol a nagymamája lakott. „A nagyi mindig azt mondogatta: ’Ha 8 órakor nem vagy otthon és ágyban, akkor Hole fog összeszedni.’ Évekkel később egy helyi rendezvényen aztán valóban találkoztam Harryvel. Odajött hozzám egy idős, magas, szikár, ősz, acélkék szemű úr, legalább 90 évesnek kellett lennie. Csontos kezével megszorította az enyémet, és bemutatkozott. ’Helló, én vagyok Harry Hole. Figyelek rád.’ Annyira megijedtem, hogy úristen, még nincs is 8 óra, mit akar tőlem?” – viccelődött a budapesti könyvbemutatón.
Kiemelt kép: Getty Images
