„A gyerekeim nagyon hiányoznak” – Túl sok lett a 8 hét fiai nélkül Gryllus Dorkának
Bécs egyik csendes pontján, az Antonsplatzon lakott az elmúlt másfél hónapban. Egy Stuttgartban élő kurd család zűrzavaros mindennapjairól szóló szituációs vígjátéksorozatban kapott nem akármilyen szerepet: négygyerekes anyát játszott német nyelven úgy, hogy néha-néha kurdul is meg kellett szólalnia.
Gryllus Dorka németül már régóta kiválóan beszél, hiszen tíz évet töltött Berlinben, ahol 2005-ben Európa egyik legtehetségesebb fiatal színészeként ünnepelték, és azóta is folyamatosan hívják ottani produkciókba.
„Sokat nevetek magamon”
Tévés vígjátékban, azaz szitkomban most kapott először szerepet, és bár kihívásként fogta fel a lehetőséget, örömét is lelte abban, hogy rögtönözhet.
„Engem kimondottan feldob, ha improvizálhatok. Ebben a műfajban nem nagyon lelkizünk, általában egyszerűen leírható, ki mit gondol közben. Egyszerű dolgok történnek rövid jelenetekben, amelyekhez egy kicsit másfajta technika és sok játékkedv kell.
Egyébként meglepett, hogy én kaptam a szerepet, hogy viccesnek láttak a válogatáson. Lehet, hogy nem az én generációmnak készül a sorozat, de egy-egy jelenet után már én is sokat nevetek a többieken és magamon is.
Remélem, a fiatalok jól fognak szórakozni rajta. A kultúrák közti különbséget megmosolyogtatóan érzékelteti a sorozat. A történetbeli szülők még kurdok, de a gyerekeik már inkább németek. A kérdés az, hogy miképpen lehet ezt a kettőt közös nevezőre hozni a családban. Sok félreértés, konfliktus ered belőle, tehát van mit játszania minden szereplőnek.”
„Török és roma is voltam már”
„A bőrszínemnek köszönhetően voltam én már sokféle nemzetiségű a filmekben. Török is, roma is. Gyerekkoromtól fogva sokszor megkérdezik tőlem, hogy honnan jöttem.
Tegnap kint volt a forgatáson egy kurd lány, és azt mondta a producernek, hogy nem hiszi el, hogy én nem vagyok kurd. Olyanok a vonásaim, az egész arcberendezésem, állította. Nem vagyok semmilyen kisebbség tagja, mégis mindig az voltam sokak szemében.
Az édesapám sötétebb bőrű, az édesanyám nem. A dédmamám volt még ilyen, és az ő apukája. A nagyszüleim nem. Érdekes dolog a genetika.”
Nyolc hét egyedül
Gryllus Dorka családját azonban Bécsben sem pótolja senki és semmi. „A gyerekeim nagyon hiányoznak. Annál szebb pillanatot nem ismerek, mint amikor hazaérkezem, és megérzem az illatukat.
Próbáltam úgy felfogni ezt a másfél hónapot, hogy ezt most magammal tölthetem. De sok lett a nyolc hét. Otthon minden más. Még a reggelek is.
Ma például, amint felébredtem, bekapcsoltam a mosógépet, teszek-veszek, telefonon intézem a dolgaimat, de ha a családommal vagyok, akkor mindig történik valami. Meg kell beszélni, kire mi vár aznap, kinek mi hiányzik a táskájából, mi tört el, mi tűnt el. Olyankor pezseg az élet körülöttem. Itt most azon kattogok, hogyan tudnék otthon is beépíteni az életembe egy-egy olyan napot, amit a kedvem szerint tölthetnék el. Csak egy kis pihenő, néha huszonnégy óra szabadság.”
Ősztől új társulatban
Külföldön egyébként senki sem nézi magyarnak, de még európainak sem. A Víkend volt az első itthoni filmje, ahol a bőrszíne nem volt tematizálva. Gryllus Dorka ott tudott kilépni ebből a skatulyából.
„Látom, hogy mennyire szűk a filmesek gondolkodása ezen a téren. A fekete típushoz a filmeseknek általában kevesebb fantáziájuk van.
Az angol ügynökségem által is több lehetőségem adódik.
A színházban egyébként sokkal jobban számít, hogy milyen izmos színész vagy. Nagyon örülök, hogy ősztől a Loupe társulat tagja vagyok, és a forgatás után újra színpadra léphetek velük. Novembertől az Üvegfalat is újra játsszuk a Lóvasúton. Filmben az a fontosabb, hogy nézel ki, milyen típust képviselsz. Ott sokszor elég, ha érdekes az arcod. Minden jelenetre többször rá lehet futni, össze lehet vágni a jó pillanatokat, és előbb-utóbb csak sikerül. Színházban nincs ilyen.
Viszont nagyon sok jó színésznő van, aki csak azért nem forgat, mert nem illik bele abba a dobozba, amit a szépségipar diktál. Minden kornak van egy szépségideálja. Volt, amikor a teltebb típus volt divatban, máskor a lapos mellű, vékony szájú, most a feltöltött szájú.