Hét és fél éves a kislánya, akit mindennél jobban szeret. Kováts Dávid szerint nincs szebb feladat az életben, mint az apaság, még akkor is, ha nem lehet rá felkészülni. Ő sem tudott…

Ki gondolná, hogy Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban vörös köpenyes főgonosza gyerekkorában már kipróbálta magát egy hasonló játékban. Kováts Dávid lelkesen ecseteli, kissrácként mennyire rajongott a szerepjátéktáborokért. „Amikor megérkeztem, kint kellett hagynom a valódi énemet, majd kitaláltam magamnak egy karaktert, és a szerint kellett játszani a királyságban. Emlékszem, voltam uralkodó, sőt még háborút is indítottam mások ellen. Olyan komolyan vettem, mint most Az Árulókat. Szerintem egyébként ez a műsor a tévézés csúcsa, mind a minőség, mind a játék szemszögét nézve.”

Egy másik világ

Dávid teljes szívvel egyetért azokkal, akik azt mondják, hogy ez az a produkció, amire nem lehet felkészülni. „Hasonlít az apasághoz – nevet fel a műkereskedő, akit a nagyközönség A legjobb ajánlat állandó Felfedezőjeként ismert meg. Ő aztán pontosan tudja, hiszen egy hét és fél éves gyerkőc büszke apukája. – Az ember azt gondolja, elolvasta az összes könyvet, felkészült mindenre, majd amikor először felsír a kicsi, azt sem tudja, hova kapjon, mit tegyen. Az Árulóknál ugyanez történt. Aki nem éli át, annak nem lehet elmagyarázni, mi mindenen megyünk keresztül. Még a hozzám legközelebb állóknak sem, ehhez ott kell lenni. Mintha Narniában lennénk.

Átmentünk a szekrényen, és azzal átjutottunk egy másik világba. Ezt feldolgozni soha nem lehet.

Megmarad egy külön univerzumként az ember életében.”

Amióta megszületett a kislánya, Dávid egyébként is jó ideje úgy érzi, mintha egy másik világba csöppent volna bele. Imád apa lenni még akkor is, ha néha kemény a szülői lét. Szerinte ennél jobb feladat és kihívás nincs az életben. „Mint mindenki másnál, olykor nálam is elszakad a cérna. Erre tényleg senki sem tud felkészíteni, mindent neked kell megélned, átélned, és én igyekszem a lehető legjobbat kihozni belőle.

Néha felmerül bennem a kérdés, hogy jó apa vagyok-e. Jól csinálom? De ezt az idő és az élet úgyis eldönti.

Azt szoktam mondani magamnak, hogy mindig meg kell próbálni a legjobbat adni, és akkor nem lesz baj.”

Huszonkettőnek nézik

Saját bevallása szerint ő maga is örök gyerek… Dávid szerint ez az, ami soha nem fog megváltozni, és ő nem is akar más lenni. „Mintha kissrác lennék egy negyvennégy éves testben – jegyzi meg nevetve Kováts Dávid, majd hozzáteszi, általában sokkal fiatalabbnak, huszonkettőnek nézik. – Mindig azt mondták, hogy ez majd az előnyömre fog válni, de bevallom, én ezt még nem érzem. Lehet, nem is fogom.”

Dávid nemcsak örök fiatal, hanem örök maximalista is. Ami szerinte szintén nem baj, ám kicsit dolgoznia kell azon, hogy tudjon bizonyos eredményeknek, sikereknek örülni.

Én egy igazi karrierfókuszú ember vagyok, aki, ha eléri a célját, azt mondja, hogy rendben, megvan, jöhet a következő...