A sárga Babettán száguldozó, rosszfiúkat lekaratézó nyomozólányt eredetileg Katának hívták volna, ám a készítők végül úgy gondolták: olyan nevet kell kapnia, amely külföldön is fogyasztható – így született meg Linda. Ez csak egy történet a klasszikus sorozatról!

Még senki sem sejthette 1981-ben, amikor a Linda sorozatot forgatni kezdték, hogy egy televíziós legenda van születőben… Pedig a készítők már a tervezésekor valami egészen mást szerettek volna alkotni, mint amit addig a Magyar Televízióban láthattak a nézők. Egy fiatal nő került a középpontba, aki nem megmentésre várt, hanem saját maga oldotta meg a bűnügyeket. Igen, a 80-as évek elején mindez újdonságnak számított... Ezért elsőre csak három részt gyártottak le belőle, később kapott csak zöld utat a széria.

„Neked írom a filmet”

A Linda sorozat ötlete Gát Györgyé volt, akinek a legnagyobb kihívást a megfelelő főszereplő megtalálása jelentette.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakára jártam, és megtetszett nekem egy lány a klubban… ’Úú, mondom, ezt a lányt el kéne csábítani!’ És mivel tud egy rendező szakos fiú elcsábítani egy színész szakos lányt? Megkérdeztem tőle: ’Akarsz egy főszerepet?’ ’Naná, hogy akarok!’ – jött a válasz. A probléma csak az volt, hogy nekem fogalmam se volt, hogy mi lesz ez a film, úgyhogy hetekig ezen törtem a fejem. A Linda a főiskolai órákon készült, ott eszeltem ki, hogy legyen egy kis karatézó rendőrlány

– mesélte Gát György, persze kissé kiszínezve a dolgot.

Mert ugyan beleszeretett Görbe Nórába, akit később feleségül vett, és akivel két gyermeket neveltek fel, de azért olyan arcot kerestek, aki hitelesen tud futni, verekedni, ugrani és akár veszélyesebb jeleneteket is eljátszani.

Ez akkoriban szinte példátlan elvárás volt egy magyar televíziós sorozatnál. A szocialista karatefilmhez Nórát a neves taekwondomester, Harmat László 14 hónapon át készítette fel.

Színészlegendák alakították a mellékszerepeket

A sorozat humora is különleges volt. Bár krimiként indult, sosem vált komorrá. A készítők tudatosan törekedtek arra, hogy a nyomozások mellé könnyed, családias pillanatok és szerethető karakterek is kerüljenek.

Görbe Nóra sorozatbeli kollégái mind a korszak kiváló színészei voltak: Balázs Péter és Harsányi Gábor zsarukat alakítottak, Bánffy György melankolikus igaz­ságügyi kórboncnokot.

Természetesen a közönség abszolút kedvence a két nagyágyú, az örökké civakodva évődő Bodrogi Gyula–Pécsi Ildikó páros volt, akik Linda apját és annak szerelmét alakították. És ahogyan Pécsi Ildikó mondta, hogy „Béééla!”, az mindent vitt.

Adott is, de el is vett

Az első részt 1984. november 2-án, pénteken este mutatta be az MTV, azaz a forgatás kezdete után három évvel. Az epizód a Szatír alcímet viselte. Görbe Nórát és Szerednyey Bélát azonnal megszerették a nézők, pedig utóbbi sem számított magától értetődő választásnak.

A színész később több interjúban is felidézte, hogy voltak kollégák, akik óvták a szereptől. Attól tartottak, egy könnyed televíziós sorozat miatt nem veszik majd komolyan a pályáján.

Nem így történt, és évtizedekkel később is gyakran mesélte, hogy a nézők sokáig azt hitték, közte és Görbe Nóra között a valóságban is szerelem szövődött.

A színésznő számára a Linda egyszerre jelentett hatalmas sikert és komoly kihívást. Egy csapásra ismert lett, és bár a népszerűség sok szeretettel járt, hosszú időre össze is forrt a neve Lindával.

Görbe Nóra később többször hangsúlyozta, hálás a sorozatért, ugyanakkor azt is elismerte, hogy nem volt könnyű kilépni az ikonikus szerep árnyékából.

Sztár született

A nézők imádták a sorozatot, miközben a kritikusok az angolszász sorozatok lélektelen másolását, mások a kapitalista üzleti szellemet emlegették.

Gát György és csapata azonban meglovagolta a sikert: Görbe Nóra 1985-ben már nagylemezen dalolt – Szikora Róbert, Bornai Tibor és ­Flipper Öcsi írták neki a dalokat, az Első Emelettel turnézott, de készült meselemez és képregény is Lindáról.

A bölcsészkar adta a díszletet

A harcjelenetek különösen sok előkészületet igényeltek. Minden mozdulatot hosszasan begyakoroltak, hogy egyszerre legyen látványos és biztonságos. A koreográfia sokszor több időt vett igénybe, mint maga a forgatás, de a végeredmény megérte.

A sorozat egyik legnagyobb értéke az volt, hogy valódi budapesti helyszíneken forgott: utcákon, tereken, parkokban és lakótelepeken. Emiatt a Linda ma már nemcsak sorozat, hanem egyfajta korlenyomat is: megmutatja, hogyan festett Budapest több mint négy évtizeddel ezelőtt.

A régi villamosok, autók, kirakatok és épületek ma már nosztalgikus hangulatot árasztanak. A Veszprémi család otthona egy XIII. kerületi, Tátra utcai, akkoriban Sallai Imre utcai, harmadik emeleti lakás volt, a rendőrségi jeleneteket pedig a Fő utcában, a Batthyány tér és a Clark Ádám tér között vették fel.

A stáblista havas háztetői pedig az ELTE Bölcsészkarának egykori Piarista utcai, akkor Pesti Barnabás utcai épületeiről lehetnek ismerősek.