A tévés kvízműsorok mindig különleges helyet foglaltak el a magyarok szívében. A produkciók sikeréhez azonban nemcsak a jól kitalált formátumok, a remekül megválasztott kérdések, hanem a karizmatikus műsorvezetők is hozzájárultak.

A magyar televíziózás történetének egyik legszebb és legnépszerűbb fejezete a vetélkedők világa. A történet 1958-ban kezdődött, amikor a Magyar Televízió az Operettszínházból közvetítette első nagyszabású televíziós kvízműsorát. A versenyt a fiatal Antal Imre nyerte meg. Talán senki sem gondolta akkor, hogy a győztesből később műsorvezető válik.

Meghatározó arcok

Az 1960-as és 1970-es évek vetélkedői elsősorban a tudásról, a műveltségről és a gyors gondolkodásról szóltak. A televízió – és sokszor a rádió is – egyfajta „otthoni iskola” volt, ahol a nézők együtt játszhattak a versenyzőkkel. A korszak meghatározó személyisége lett Antal Imre, akinek a különlegessége a humora és közvetlensége lett: nem egyszerűen kérdezett, hanem szórakoztatott is, és nemcsak a Ki nyer ma, hanem a Halló fiúk, halló lányok című vetélkedőkben is.

A klasszikus magyar televíziós kvízmester fogalmát azonban sokak számára Egri János testesíti meg. Jellegzetes stílusa, pontos kérdésfeltevése és elegáns humora miatt a magyar televízió egyik legnépszerűbb kvízmesterévé vált.

A korábban profi jégkorongozó 1972-től már intenzíven segített a televíziós sportközvetítéseknél kommentátorként. Az ugyanabban az évben induló vetélkedőknél is rá gondoltak a készítők, Egri János vállalta a megmérettetést.

A nevéhez fűződik többek között a Játék a betűkkel (ami a világon csaknem mindenhol ismert Scrabble tévés magyar verziója volt), a Lehet egy kérdéssel több?, az Elmebajnokság (amiben egy sötét, addig szokatlan miliőben ült egymással szemben a műsorvezető és a játékos), az Aki mer, az nyer, a Melyiket a három közül?, a Kérdezz! Felelek! és a Keresztkérdés.

Milyen volt a viszonyuk?

A televíziós vetélkedők történetéből Vitray Tamás sem maradhat ki. Tekintélye, felkészültsége és nyugodt jelenléte miatt a közönség különösen nagyra becsülte.

Bár elsősorban riporter és sportriporter volt, számos műveltségi és tudásalapú televíziós játék házigazdájaként is ismertté vált, ezek egy részét teljesen maga találta ki. Ilyen volt például a Kapcsoltam és a rendszerváltás utáni Hogy is van ez?

Két örök nézői kérdés fémjelezte a Kapcsoltam adásait: utálja-e egymást Vitray Tamás és a műsor későbbi házigazdája, Rózsa György, és hogy miért adta át a sikeres műsort Vitray? Az elsőre nem a válasz, a második kérdésre Vitray 2012-ben így felelt:

Huszonegy adást csináltam belőle, de akkoriban váltam, és a két fiam láthatása mindig vasárnapra esett. A Kapcsoltam élőben ment vasárnap este, így magánéleti okokból adtam le.

Rózsa György egyébként 1980-tól került az MTV szórakoztató főosztályára, olyan meghatározó műsorokban szerepelt a Kapcsoltamon kívül, mint a Leg...leg...leg... és a Legyen szerencsénk!, amit a Skála, valamint a Sportfogadási és Lottóigazgatóság szponzorált.

Az aranykor

Ha pedig a magyar kvízműsorok aranykoráról beszélünk, megkerülhetetlen Vágó István neve, aki a tudásalapú vetélkedők műfaját új szintre emelte. A vegyészmérnökre Vitray Tamás figyelt fel a Riporter kerestetik műsorában. Vágó kiesett ugyan az elődöntőben, de Vitray úgy gondolta, helye van a tévében.

Az ő hívására, sok hezitálás után, került egy kvízműsor élére, amit aztán rengeteg követett. Vágó aztán a kereskedelmi televíziókban teljesedett ki igazán, legnézettebb műsora, a Legyen Ön is milliomos! hárommillió nézőt is képernyők elé ültetett fénykorában.

Ám korai vetélkedői is rendkívül kedveltek voltak, például a Mindent vagy semmit vagy a Van benne valami című műsorok. Az egyik legszórakoztatóbb ezek közül a tréfás nyelvi kvízjáték, a Fele sem igaz!

A 90-es évek végén és a 2000-es évek elején a vetélkedők új korszakba léptek. A nemzetközi formátumok megjelenésével a stúdiók látványosabbak lettek, a nyeremények pedig soha nem látott összegekre emelkedtek.

A műveltségi játékok azonban továbbra is népszerűek maradtak, és új műsorvezető-generáció jelent meg, amelynek legismertebb alakja a sportriporter ­Gundel ­Takács Gábor lett. Nevéhez olyan műsorok kötődnek, mint a Maradj talpon!, A Géniusz, Az ország tesztje és a Magyarország, szeretlek!

Az említett vetélkedők ma már a magyar televíziózás aranykorának emlékei. Felidézik a fekete-fehér Orion készülékeket, a családi tévézéseket, a közös drukkolást, és azokat a műsorvezetőket, akik nem csupán kérdéseket tettek fel, hanem saját személyiségükkel egy egész korszak hangulatát határozták meg.