Háromszor csalta meg a legutóbbi párja, férje pedig ország-világ előtt okozott neki újabb csalódást. Megyeri Lívia most arról mesélt nekünk, miért választ újra és újra olyan férfiakat, akik végül cserben hagyják.

Vannak nők, akik egy rosszul sikerült kapcsolat után azt mondják: „Soha többé nem követem el ugyanazt a hibát.” Aztán jön egy új szerelem új reményekkel, és mégis ugyanott találják magukat: várnak a másikra, megbocsátanak... Miközben lassan saját maguk maradnak egyedül a kapcsolatban. A Házasság első látásra szereplője számára ez ismerős történet. A TV2 tudományos párkereső realityje pedig nemcsak újabb párkapcsolati próbatételt, hanem egy mély önismereti utazást is hozott számára.

Háromszor csalták meg Megyer Líviát

A 38 éves biztosítási alkusz már a Házasság első látásra forgatására úgy érkezett, hogy tudta: vannak olyan férfitípusok, akik mellett könnyen újra átélheti a társas magányt. Az előző kapcsolatában ugyanis épp így történt. „A forgatások előtt nagyjából fél évvel ért véget a legutóbbi, öt évig tartó kapcsolatom. A volt párom felszínes volt, nem lehetett vele őszintén kommunikálni, kihátrált a problémák alól, majd félrelépett és megcsalt, hasonlóan ahhoz, ahogyan pár korábbi férfi az életemben.

Az eddigi párkapcsolataimban is visszatérő minta a megcsalás. Valamiért mindig olyan férfiakat választottam, akik félreléptek.

Volt, aki lebukott, volt, hogy a harmadik fél borította a bilit, és olyan is, aki egy céges rendezvényen ment félre, és a kollégáim világosítottak fel. A legutóbbi párom háromszor is megcsalt. Az első kettőt még megbocsátottam, és terápiára is elmentünk, hátha sikerül megmenteni a kapcsolatunkat” – vallja be lapunknak Megyeri Lívia.

Azért fordult szakemberhez, hogy megértse a történteket, saját magát és párja működését. „Szerettem volna kideríteni, hogy miért van az, hogy minden kapcsolatomban elárulnak, átvernek, megcsalnak, és társas magányban élek a férfiak mellett. Mint kiderült, a legutóbbi páromnak önértékelési problémái voltak, és komoly megfelelési kényszerrel küzdött. Nem volt elég számára az én visszajelzésem vagy a tőlem kapott figyelem, hanem mindig kívülről, újabb és újabb nőktől várta az önigazolást. Bár a terápia sok kérdésre választ adott, mégsem sikerült a kapcsolatunkat megmenteni.”

Férje cserben hagyta

Aztán jött a Házasság első látásra, és vele együtt a remény, hogy a szakemberek talán megtalálják számára azt a férfit, akivel végre valódi társai lehetnek egymásnak. Ám a boldog vég ezúttal is elmaradt. Rolinak is voltak kötődési nehézségei. A történtek végül odáig fajultak, hogy a műsor történetében először kizártak egy szereplőt a kísérletből, Lívia pedig egyedül folytatta tovább az önismereti kalandot. „Roli olyan érzékeny pontokat érintett bennem, amelyek a korábbi tapasztalataimra emlékeztettek, és ezeket nagyon nehezen éltem meg. Sokáig azt hittem, hogy a szüleim válása és az édesapám az oka annak, hogy ilyen férfiakat választok, mert gyerekként ő is elhagyott, de később rájöttem, hogy a párkapcsolataimra az édesanyámmal való viszonyom is elég nagy hatással volt. Bár ő fizikailag mellettem volt, tisztességesen felnevelt, az érzelmi biztonságot nem tudta megadni számomra, és magányosnak éreztem magam. Ezt a mintát tükrözték vissza az általam választott férfiak is: ők is ott voltak, mégsem álltak mellettem.”

Megtörné a kört

Lívi úgy látja, sok férfi már gyerekként azt tanulja meg, hogy az erő egyenlő azzal, ha nem mutatja ki az érzéseit, nem beszél a problémáiról. Ő azonban édesanyaként szeretné megtörni ezt a kört, és azt akarja, hogy a fia már egészen mást vigyen tovább a saját kapcsolataiba. „A férfiak általában teljesen más neveltetésben részesülnek, mint a nők. Egy lány sokkal jobban meg van tanítva arra gyerekként, hogy miként fejezze ki az érzéseit, hogyan mutassa ki azokat. Nagyobb az érzelmi eszköztára, míg a férfiakba inkább az van belenevelve, hogy erősnek, keménynek kell mutatniuk magukat. Éppen ezért, amikor később, felnőttkorban egy érzelmi krízissel, elakadással, problémával találkoznak, akkor nem tudnak mit kezdeni vele, nem tudják, hogyan kezeljék, és inkább elmenekülnek az adott helyzetből. Ezzel persze senkit nem akarok mentesíteni a felelősség alól, de én mint fiús édesanya arra törekszem, hogy fejlesszem a kisfiam érzelmi intelligenciáját, és megtanítsam neki kommunikálni az érzéseit, kinyilvánítani azokat, megmutatni a sebezhető oldalát. Szerintem ez fontos ahhoz, hogy egészséges párkapcsolatot tudjon majd kialakítani felnőttként.”ű