Kendőzetlen őszinteséggel mesélt lapunknak a színész a volt neje, Széphalmi Juliska iránt táplált érzelmeiről, és arról is, miért nem alkotnak és miért nem is fognak egy párt alkotni a közeljövőben.

Sokunkat meglepetésként ért, hogy a jelenleg az RTL+ Premiumon futó Exek csatájában mennyire őszintén megnyílt a volt feleségének, Széphalmi Juliskának. És noha 6 éve elváltak, ország-világ előtt bevallotta érzéseit.

Sánta Laci: Ez nem olyan nagy meglepetés egyébként, csak a külvilág számára. Akik ismernek minket, azok tudják, hogy nem igazán sikerült véglegesen hátat fordítanunk egymásnak. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy szülőpáros vagyunk, akiket egy életre összeköt a kisfiunk, és Lacika szempontjából mindig van mit megbeszélni. Másrészt mi a mai napig egy helyen dolgozunk, szóval a munka miatt is napi kapcsolatban vagyunk. És bár nem ment zökkenőmentesen, emiatt is hamar rendeznünk kellett a viszonyunkat, és meg is találtuk a közös hangot. De azt gondolom, mindkettőnk nevében kijelenthetem, ma sem vagyunk közömbösek egymás iránt. Van valami különleges kapocs köztünk a gyereken és a színházon túl is.

Van még esély arra, hogy egy párt alkossanak?

S. L.: Többször beszéltünk róla, és szerettük is volna újrakezdeni a kapcsolatunkat, de mindig volt valami, ami miatt nem mertünk belevágni. Ennél többet pedig egyszerűen nem tudtunk tenni. Az én meglátásom az, hogy bár szeretjük egymást, és jól tudunk együttműködni, Juliska nem gondolkodik abban, hogy mi együtt legyünk. Ezt bizonyította az Exek csatája is… És én is azt gondolom, hogy életünk ezen szakaszában egészen biztosan nem leszünk egy pár. Ugyanakkor azt a fajta családi egységet, amit mi hárman alkotunk, és hogy Juliskával mindent megteszünk Lacika boldogságáért, soha semmi és senki nem fogja felülírni. Azt pedig, hogy mi és hogyan alakul köztünk 5-10 év múlva, most nem tudom megmondani…

Juliska kamerák előtt vallotta be, hogy megcsalta önt, és erre ment rá a házasságuk. Ugyanakkor azt is hozzátette: ön sem volt a hűség szobra. Nyitott kapcsolatban éltek, csak valami rosszul sült el?

S. L.: Nem, nem. Nem volt nyitott házasság, de ezt a részét nem szeretném taglalni. Ezt meghagynám magánéleti titoknak, ha nem bánja. Így is sokkal többet mondtunk, mutattunk az életünkből, mint mások. És nem azért nem részletezem a történteket, mert szégyellnivalóm van. Egyszerűen ezt a kérdést csak annyival zárnám, hogy egyikünk sem volt szent ebben a házasságban.

A kisfiukat közösen nevelik: egy hét itt, egy hét ott?

S. L.: Nincs kőbe vésve, igyekszünk rugalmasak lenni, de alapvetően ez a felállás. Tudjuk, hogy nem a legideálisabb megoldás, de a magunk módján ez bevált nálunk. Lacika ebben nevelkedik most már hat éve, és őszintén remélem, hogy egészségesen fejlődik lelkileg is. Mert nyilván egy gyereknek az a legjobb, ha a szülők békés, boldog egységben nevelik, de ha már egyszer nálunk így alakult, akkor ebből a helyzetből hozzuk ki a maximumot.

Minden szavában érződik, hogy nem így tervezte az életét, és még nem gyógyult be a seb. Hogy halad a feldolgozásban?

S. L.: Úgy, hogy rengeteget foglalkoztam és foglalkozom magammal, és sokféle szakembernél megfordultam. Kértem segítséget pszichológustól, jártam coachhoz és spirituális útra léptem. Ezek összessége segített jobban megismeri saját magam, szembenézni a hibáim­mal és feldolgozni azt, ami történt… Komoly önismereti munkán vagyok túl az elmúlt években, és azt hiszem, mára tisztán látom a szétválásunk valós okait: hogy megváltozunk, és elfejlődtünk egymás mellől. Hogy más lett a látásmódunk, és nagyon különböző a személyiségünk.

Válása óta többször, több helyen említette már, hogy bizonyítani akarja a férfiasságát. Kinek szeretné megmutatni mindezt?

S. L.: Elsősorban magamnak, és csak másodsorban a külvilágnak. Nem tudom mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, hogy vajon ez a fajta kishitűség és a visszajelzések fontossága a munkámból adódik, vagy azért lettem színész, hogy mindezt megkapjam, de az biztos, hogy szükségem van arra, hogy elfogadjanak, elismerjenek és szeressenek mind szakmailag, mind emberileg, mind férfiként. A Madách Színházban nagyon jó helyem van, szakmailag rendben vagyok. Hogy mint pasi hogy festek, azt pedig mindenki döntse el maga.

Nehezményezte a műsorban, hogy Juliska ön után következő párjai más típusúak…

S. L.: Legfőképp azt néztem, nem feltétlenül mindig jó szemmel, hogy Lacika milyen következtetéseket von le, és milyen hatással van rá az adott férfi. De azért nem ilyen fekete-fehér ez a dolog. Nehéz feldolgozni, hogy a nő, akivel azt gondoltam, leélem az életem, másik férfinak adja a szerelmét, amiről azt hittem, csak az enyém életem végéig.

Összefoglalom. Ön bevallotta az érzéseit, de közben tudja, hogy a közeljövőben nem lesznek egy pár. Hogy van?

S. L.: Találtam egy új izgalmas utat, ami éltet. Elvégeztem egy trénerképzőt, és felsővezetőknek tartok kommunikációs előadásokat. Még gyerekcipőben jár a vállalkozásom, de ezúton is ajánlom magam a kedves cégvezetőknek. (nevet) És elkezdtem egy coach­képzést is. Tudom, mennyi mindenben segített nekem, és eljött az idő, hogy visszaadjak ebből másoknak. Szóval színész, tréner és coach vagyok mára. A szerelemről pedig csak annyit szeretnék mondani, hogy párkapcsolatban élek, civil a párom, és minden jól alakul közöttünk.