Szandtner Anna most elárulta, hogyan tudott Magdika bőrébe bújni a hazai felnőttfilmes világ történetét feldolgozó szériában.

A Birodalom című sorozat egyik legkedveltebb karaktere Magdikáé. A felnőttfilmes producer Kovi feleségét az Örkény Színház kiváló művésznője, Szandtner Anna formálja meg.

Többet tud, mint amiről beszél

„Amikor a válogatásra érkeztem, még nem sokat tudtam Koviról, a feleségéről, Magdikáról pedig még kevesebbet – kezdi a színésznő. – Persze próbáltam a neten utánanézni, találok-e róla képet vagy videót, de nem sok mindenre jutottam. Szerencsére a rendezőnk, ­Dani már az első castingon is ott volt, és éppen akkor bukkant rá egy régi dokumentumfilmre, amit megmutatott. Magdi ott állt benne a mosogató előtt, kérdezgették, ő pedig válaszolt. Egy olyan nőt láttam, akiben egyszerre volt erő és finomság, visszafogottság és határozottság. Nagy szerencse volt, hogy megnézhettem ezt a felvételt, mert adott egyfajta kapaszkodót, és így már egészen máshogy tudtam hozzáállni a szereplőválogatáshoz.”

Miután a színésznő megkapta a szerepet, személyesen is találkozhatott Magdival. „Takács Zalánnal, aki Kovit alakítja, elmentünk hozzájuk látogatóba. Hatalmas dolog volt számomra, hogy beengedtek minket az életterükbe, sőt később azt is megengedték, hogy az otthonukban forgassunk. Magdiban egy igazán nagylelkű nőt ismertem meg, aki csodálatosan főz, a gulyáslevese isteni. Aztán láttam egy varrógépet, Magdi elárulta, hogy saját magának szokott ruhákat varrni. Ez a találkozás sokat segített abban, hogy meg tudjam formálni az ő szerepét.

Rögtön szembetűnő volt az az erős kötelék, ami ­Kovi és a felesége között van. Számos megpróbáltatáson mentek át együtt, tragédiákat éltek meg, de ezek Magdit nem tették megkeseredetté, hanem megerősítették.

Ő alapvetően egy introvertált személyiség, de ahogy csendesen néz, a szája szélén mindig van egy mosoly, ami azt sejteti, többet tud, mint amennyiről beszél. Ez a rejtélyesség szerintem nagyon fontos része a személyiségének.”

„Nagyon izgulós vagyok”

Aztán amikor elkezdődött a munka, Anna aggódni kezdett az alakítása miatt. „A forgatások elején nagyon izgultam. Eleve nagyon izgulós vagyok. Szinte senkit sem ismertem a stábból, a színész kollégákkal nem dolgoztam együtt korábban. Az első napomon Zalánnal és Márkus Lucával forgattam, de úgy éreztem, nehéz felvenni a fonalat – mondja Anna. – Tudni kell rólam, hogy nagyon elégedetlen tudok lenni önmagammal.

A rendező eleinte nem nagyon adott nekem visszajelzéseket, én meg rögtön arra gondoltam: miért nem mond semmit, ennyire rosszul csinálom?

Aztán később mondta Dani, hogy majd ha valami nem lesz jó, akkor szól, de később visszajelezte azt is, hogy visszanézett egy-egy felvételt, és mennyire jól sikerültek.”

A kollégák is értékelik

Sokan gondolják, hogy egy sorozatszerep skatulya lehet egy színésznő számára, és egy-két évtizede még azt mondták volna, az egyik leghíresebb fővárosi művészszínház társulati tagjának rangon aluli tele­víziós sorozatban szerepelni. „Szerintem ez mára teljesen átfordult.

Míg régen volt egyfajta elvárás, hogy ne menjenek a színházi színészek sorozatokba forgatni, már a teátrumok is úgy gondolkodnak: ha valaki benne van egy nagy nézettségű sorozatban, talán a rajongók majd eljönnek megnézni őt színpadon is.

Én úgy látom – érvel Anna –, hogy az utóbbi években nagyon magas színvonalú hazai sorozatok készültek az RTL+ Pré­miumra: a Mellékhatás, A király, a Bróker Marcsi. Nagyon örültem, hogy én is részese lehetek egy ilyennek.”

Egyelőre nem érzi a színésznő, hogy a sorozat ­miatt másként néznének rá az emberek. „Nem nagyon veszem észre, hogy megismernének az utcán, talán van egy-egy pillantás, de ez nem jellemző.

Én a magánéletemben inkább egy hétköznapi nő vagyok, egyáltalán nem vagyok feltűnő jelenség, a frizurám is más, mint a sorozatban, nem nagyon ­figyelnek fel rám az emberek.

A napokban azonban egy születésnapon voltam, ahol sok kolléga volt, kiderült, hogy ők is nézik a sorozatot, és visszajelezték, hogy tetszik nekik az alakításom.”

Nem titok, most egy ideig nem forgat semmit, de rá is fér a pihenés. „Nagyon sűrű évadom volt a színházban is, és persze emellett ott vannak a mindennapi teendők, a gyermeknevelés – sorolja. – Egy édesanya sosem pihen százszázalékosan. Jó lesz most egy kicsit regenerálódni, aztán pedig várom az új feladatokat.”