Pápai Joci testvére, Péter: „Nagy dilemma volt számomra, hogy elvállaljam-e a felkérést"
Pápai Péter testvére, Pápai Joci már évtizedek óta jól ismert szereplője a médiának, a reflektor fénye azonban nemrég az idősebb fivérre is rávilágított. Az RTL műtárgy-kereskedő show-jának egyik felfedezője szenvedélyes értékmentő, tapasztalt, ám vajszívű kereskedő.
De ki is valójában Pápai Péter a kamerákon túl? Hogyan lett a piacok világából országosan ismert szakember, és mit jelent számára egy-egy különleges tárgy története? A Best magazin stábját tatai otthonában fogadta, ahol nemcsak a gyűjteményébe, hanem az életébe is betekintést engedett.
Otthon, édes otthon
A család, a gyökerek és a gyerekkori élmények mind meghatározó szerepet játszottak abban, hogy ma azzá az emberré vált, aki. Péter számára a múlt értékei nemcsak a tárgyakban, hanem az emlékekben is élnek.
„Tatán nőttem fel, és jelenleg is itt élek a szüleimmel. Három testvérem van, egyikük Joci, a híres énekes és az RTL egyik műsorvezetője – mondja büszkén az idősebbik fivér. – Nagyon jó a kapcsolatom a családommal, a testvéreimnél jobbat pedig a világon nem kívánhatnék. Egyszerű életünk volt: voltak nehezebb és könnyebb időszakok, de összességében nagyon teljes, tartalmas gyerekkorunk volt. Édesapám már nagyon korán megismertette velem a gyűjtői szenvedélyt, hiszen ő maga is műkereskedőként dolgozik.
Gyerekként még inkább csak szemlélő voltam, később azonban már én is elkezdtem kereskedni. Közben persze voltak kitérők az életemben: sokáig sportoltam, karatéztam, kajak-kenuztam, ami rendkívüli alázatra, fegyelemre és szorgalomra tanított.
A zenélésbe is belekóstoltam: gitároztam, énekeltem, sőt még Joci zenei képzésében is segédkeztem – teszi hozzá. – Végül azonban édesapám nyomdokaiba lépve, a régiségek és az antik műalkotások között találtam meg a helyemet. Tizenhét éves koromra már elhivatott kereskedő lett belőlem. Szinte minden időmet vásárokban és piacokon töltöttem, és ahogy egyre több tárgy fordult meg a kezeim között, úgy nőtt a tapasztalatom is. A műkereskedelem lett a szenvedélyem, az életem, a hivatásom.”
Félt a televíziós szerepléstől
Pápai Pétert végül az RTL műtárgy-kereskedő show-jában, A legjobb ajánlat című műsorban ismerhette meg az ország, amelyben négy felfedezőtársával – Eleni Koranival, Alföldi Róberttel, Szendrő Péterrel és Kováts Dáviddal – licitálnak különlegesebbnél különlegesebb tárgyakra.
„Nagy dilemma volt számomra, hogy elvállaljam-e a felkérést. Féltem, hogy a televíziós szereplés és az ismertség felborítja az addigi életemet. Tatán nyugalmas, békés hétköznapjaim vannak, és nem vágyom a felhajtásra. A műtárgyakért viszont rajongok, szenvedélyes értékmentő vagyok, így végül meggyőztem magam – vallja be. – Azóta sem bántam meg: sok pozitív visszajelzést kaptam, és a felfedezőtársaimmal is nagyon szeretjük, tiszteljük egymást.
Bár furcsa viszontlátni magam a képernyőn, még szoknom kell, de néha olyan, mintha az öcsémet látnám. Eddig is tudtam, hogy hasonlítunk Jocival, de hogy ennyire, az még engem is meglepett
– mondja nevetve. – A mozdulataink, a gesztusaink, a hanglejtésünk… Hihetetlen. A természetünk is alapvetően hasonló, de vannak különbségek: ő tudatosabb, megfontoltabb, én inkább szenvedélyesebb, érzékenyebb vagyok.”
Több ezer „szerelme” van
Pápai Péter szíve valóban hatalmas – nem hiába férnek el benne ezrével „szerelmei”. Nem számít, mennyire régi vagy kopott egy tárgy: szerinte mindnek lelke van. Történeteket mesélnek, értéket képviselnek – gyakran csillagászati összegekben mérve. Egyik nagy becsben tartott képéért például négyszáz festménnyel fizetett, de van olyan tárgya is, amelynek értéke számára felbecsülhetetlen.
A legjobb ajánlatban is számos különleges kincset szerzett meg: Sisi lányának, Mária Valéria főhercegnőnek a személyes levelesládáját, egy 18. századi spanyol, lakatszerkezetű tromblon puskát, egy különleges Star Wars-képregény-gyűjteményt, valamint egyedi festményeket és porcelánokat.
„Egy exkluzív kiállítás keretében szeretném bemutatni a gyűjteményemet – vagy legalábbis annak egy részét. Szórakoztató és élvezetes módon tervezem közelebb hozni az emberekhez a művészetet és a kultúrát. A tárgyaknak ugyanis lelkük van: történeteket mesélnek, élnek, túlélnek, újjászületnek. Gyógyírként hatnak a szívünkre és a lelkünkre.”
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu